Csaták kislexikona

A múlt viharos eseményei, a hadtörténelem jelentős fordulatai iránt érdeklődők igazán nem szűkölködnek alkalmatos kézikönyvekben (l.: Földi Pál: Kis hadtörténet, 9812054; Ezer év csatái, 200013050; Veresegyházi Béla: Magyar csatahelyek kisenciklopédiája, 200006128), és most új, egyetemes merítésű kiadvány áll rendelkezésükre. A Weiszhár szerzőpáros a világtörténelem mintegy 650 sorsfordító ütközetét foglalta lexikonba, mégpedig annak rendje és módja szerint a helyszínek nevének betűrendjében (Abrittustól Zsibóig). A bekezdésnyi terjedelmű cikkek a helyet és évet vastag betűvel közlő címszóval kezdődnek, ezután áll a harcoló feleket vagy a háború egészét közkeletű módon megnevező, dőlt betűs alcím, amely annak a hadjáratnak a megnevezése, amelynek része volt a szóban forgó ütközet. Maga a szócikk lényegre törően ismerteti a háborúskodó felek stratégiáját, célkitűzését, a hadi esemény lefolyását, valamint a győztes és vesztes további sorsát, a csatának a háború egészére kiható következményét. (Az azonos helyszíneken lezajlott különböző csaták időrendben és sorszámmal ellátva szerepelnek egymás után, pl. Adrianapolis 1-2., Custozza 1-2., Ypern 1-2. stb.) Természetesen a kötet cikkeinek túlnyomó többsége a világtörténelem fontos ütközeteinek alapvető tudnivalóit adja elő, de szép számmal szerepelnek a magyar hadtörténelem eseményei is (pl. Muhi, Nándorfehérvár, az 1849. évi Piski melletti csata vagy a II. világháború Balaton környéki ütközetei). A lexikonban való több irányú tájékozódást hatékonyan segíti a személynevek mutatója (ez a méltóság, rang megnevezése mellett a csatahely nevére utal), illetve A kötetben szereplő ütközetek listája, mely viszont kronológiai rendben, de háborúnként, hadjáratonként összefogva szerepelteti a csatahelyeket és a csatlakozó évszámokat.