Nincs engedélyezve a javascript.
Fegyver csörög

Fegyver csörög
(E-könyv)

Szállítás:
Azonnal
Elérhető nálunk:
.ePub formátumban
Korábbi ár:
2 190 Ft
Borító ár:
2 190 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
2 081 Ft
Árakkal kapcsolatos információk:

Borító ár: A könyvön szereplő, a könyv kiadója által meghatározott ár

Korábbi ár: Az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára

Rendeléskor fizetendő online ár: A rendeléskor fizetendő ár

Bevezető ár: Megjelenés előtt leadott megrendelésre érvényes ár

A tatárjárás (1241?42) Magyarország történelmének egyik legnagyobb pusztítása, nemzeti tragédiaként került be a történetírásba és a köztudatba. A legújabb kutatások ugyanakkor arra is engednek következtetni, hogy a tragédia nem volt olyan nagymértéku, mint eddig hittük. A dúlás után hazatéro IV. Béla bár megfogyatkozott, de semmiképpen sem megtört népet talált a Kárpát-medencében.
Leírás
Raktári kód:
136517
ISBN:
9789634263074
EAN:
9789634263074
Gyártó kód:
3388
Megjelenés:
2014.
Oldalszám:
352
Nyelv:
magyar
A tatárjárás (1241?42) Magyarország történelmének egyik legnagyobb pusztítása, nemzeti tragédiaként került be a történetírásba és a köztudatba. A legújabb kutatások ugyanakkor arra is engednek következtetni, hogy a tragédia nem volt olyan nagymértéku, mint eddig hittük. A dúlás után hazatéro IV. Béla bár megfogyatkozott, de semmiképpen sem megtört népet talált a Kárpát-medencében. Magyarország hadereje olyannyira eros maradt, hogy a király a ?második honalapítás? mellett agresszív, terjeszkedo külpolitikát, többfrontos hadjáratokat folytatott. Országunk a tatárjárás iszonyata után is a térség meghatározó nagyhatalma maradt.

Urbánszki László IV. Béla uralkodásának ezt a második, tatárjárás utáni küzdelmekkel teli korszakát örökíti meg regénysorozatában. Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg 1241-ben kizsarolta a mongolok elol menekülo királyunktól három határszéli megyénket. Nem annyira közismert azonban az, hogy Frigyes, kihasználva a kivérzett ország gyengeségét, 1242 tavaszán lerohanta Pozsony vármegyét. IV. Béla ekkor még Dalmáciában tartózkodott, a megye nem számíthatott külso segítségre. A reménytelen helyzetben lévo Hont-Pázmány Ehellos megyésispán, a hatalmát és övéit félto nagyúr minden lehetoséget kénytelen kihasználni védekezés közben. Nemtelen, sot aljas dolgokat is el kell követnie, sok szenvedést bocsátva arra a népre, amelyet meg akar óvni, hogy reménye legyen a gyozelemre. Hajnalig imádkozva bánja buneit, melyeket újra meg újra elkövet, hogy népét megvédje.

A regény a mongol kivonulást követo hónapokkal folytatja a szerzo elozo, Vérszagra gyul címu kötetének történetét. Bene falu élethalálharcának veteránjai, boldogulásukat keresve a Felvidékre mennek, ahol újra harcba kényszerülnek. Ezúttal láncpáncélos, majdnem sebezhetetlen óriásokkal kell viaskodniuk, bár ok csak élni akarnak. Látszólag védtelen embereket is harcba kényszerít szeretteik halála, és újra bebizonyosodik, hogy a ?veszett farkasként küzdo parasztok, halászok, pásztorok tettei olykor a csataterek hosi eseményeit is felülmúlják.?
Vélemények