Nagykunsági krónika
Nagykunsági krónika
Szállítás:
1-3 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
2 430 Ft
Borító ár:
2 700 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
1 971 Ft
Az iskolában úgy tanultuk, hogy "mikor a tatárok feldúlták Kunországot, Kuthen kun király negyvenezer családból álló népével Magyarországra menekült, s IV. Béla királyunk letelepítette őket az Alföld termékeny rónaságára, ahol ezen kunok ivadékai a Nagy- és Kiskunságon ma is élnek. "
Leírás
Raktári kód:
176954
ISBN:
9786155797743
EAN:
9786155797743
Megjelenés:
2019.
Kötésmód:puhatáblás
Oldalszám:
194
Nyelv:
magyar
Tömeg [g]:
250
Az iskolában úgy tanultuk, hogy "mikor a tatárok feldúlták Kunországot, Kuthen kun király negyvenezer családból álló népével Magyarországra menekült, s IV. Béla királyunk letelepítette őket az Alföld termékeny rónaságára, ahol ezen kunok ivadékai a Nagy- és Kiskunságon ma is élnek. "
Mikor érettebb ésszel visszagondoltam ezen szavakra, önkénytelenül eszembe jutott: hogy lehetett annyira lakatlan "az Alföld termékeny rónasága", hogy negyvenezer családot még mindig el tudott rajta IV. Béla helyezni? Sokáig nem tudtam e kérdésre feleletet adni.
Egyszer valami régi térképek kerültek a kezembe, melyek a Nagykunságot és környékét mint valami tengert mutatták be. Imitt-amott szigeteket, szárazulatokat mutattak a mappák, de az egyes községek határai nagyobbrészt víz alatt állottak. Kezembe került egy 1699-ben készült határleírás, melyből kiderült, hogy náddal, sással, gyékénnyel felvert rétség volt ez az egész táj, s a német leíró szerint: "A lakosok csak csolnakkal tudtak egyik helyről a másikra járni. "
Mikor érettebb ésszel visszagondoltam ezen szavakra, önkénytelenül eszembe jutott: hogy lehetett annyira lakatlan "az Alföld termékeny rónasága", hogy negyvenezer családot még mindig el tudott rajta IV. Béla helyezni? Sokáig nem tudtam e kérdésre feleletet adni.
Egyszer valami régi térképek kerültek a kezembe, melyek a Nagykunságot és környékét mint valami tengert mutatták be. Imitt-amott szigeteket, szárazulatokat mutattak a mappák, de az egyes községek határai nagyobbrészt víz alatt állottak. Kezembe került egy 1699-ben készült határleírás, melyből kiderült, hogy náddal, sással, gyékénnyel felvert rétség volt ez az egész táj, s a német leíró szerint: "A lakosok csak csolnakkal tudtak egyik helyről a másikra járni. "
Vélemények
