Nincs engedélyezve a javascript.
Bárány Boldizsár
Szállítás:
1-2 munkanap
Készleten
Borító ár:
2 699 Ft
Eredeti ár:
2 051 Ft
Book24 ár:
2 267 Ft
Árakkal kapcsolatos információk:

Borító ár: A könyvön szereplő, a könyv kiadója által meghatározott ár

Eredeti ár: Az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára

Book24 ár: A rendeléskor fizetendő ár

Bevezető ár: Megjelenés előtt leadott megrendelésre érvényes ár

Bárány Boldizsár nem szeret iskolába járni. Nem akar illedelmes kisbárány lenni, mi mégis szívünkbe zárjuk őt. Akkor is, amikor eltünteti Ponty Piroska hozományát, és akkor is, amikor elcseni Mókus doktor bundáját. Szegény szülei sem tudják, hogyan lehetne beállítani őt a szelíd, jól nevelt kisbárányok sorába.
Leírás
Raktári kód:
155373
ISBN:
9789634153276
EAN:
9789634153276
Megjelenés:
2016.
Kötésmód:
füles, kartonált
Oldalszám:
104
Nyelv:
magyar
Bárány Boldizsár nem szeret iskolába járni. Nem akar illedelmes kisbárány lenni, mi mégis szívünkbe zárjuk őt. Akkor is, amikor eltünteti Ponty Piroska hozományát, és akkor is, amikor elcseni Mókus doktor bundáját. Szegény szülei sem tudják, hogyan lehetne beállítani őt a szelíd, jól nevelt kisbárányok sorába. Egyszer csak a sok huncutság, rosszalkodás visszaszáll Bárány Boldizsár fejére, és ő kétségbeesetten megpróbálja jóvátenni a hibáit. Ekkor szeretjük őt a leginkább!

Szabó Magda első gyerekkönyve a Bárány Boldizsár. 1958-ban jelent meg először, és azóta számtalan színpadi és zenés feldolgozása született. A verses mese játékos rímei, zeneisége, kedves állatszereplői a hazai gyerekirodalom alapművévé tették.
A szerzőről
see8eaab4e92b366683.jpg
Szabó Magda
1917–2007
1917. október 5-én született Debrecenben. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd 1942-től 1945-ig Hódmezővásárhelyen a Református Leánygimnáziumban dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig. Ebben az évben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten- díjat. 1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913–1982) íróval. (Emlékeit Megmaradt Szobotkának című könyvében írta meg.) Ebben az időszakban írta meg első versesköteteit Bárány, illetve Vissza az emberig címmel. A háború után az élet újrakezdésének erkölcsi konfliktusait fogalmazta meg. 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következett. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra. Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Lélekábrázoló regényeiben: a Pilátus (1963), A Danaida, a nőalakok emberi kapcsolatait, belső világát elemzi. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből hiteles képet kapunk a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Történelmi színdarabjai közül a Kiálts, város! (1971) szintén Debrecen múltját jeleníti meg. Míg az előzőkben Debrecen iránti "hűségnyilatkozatát" fogalmazza meg, A szemlélők (1973) vallomás a hazaszeretetről, az együvé tartozás erejéről. Történelmi regényei közül keresztény államunk születéséről szól: Az a szép fényes nap (1976). Meseregényeinek Sziget- kék, Tündér Lala (1965) álomvilága mindig földi tanulsággal szolgál. Gyermek- és ifjúsági irodalmunk kiemelkedő műveiben: Mondják meg Zsófikának (1958), Abigél (1970) pedagógusi elhivatottsága is megnyilatkozik. Az Abigél diáktörténetéből filmet...
Vélemények