Szállítás:
1-3 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
1 793 Ft
Borító ár:
2 490 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
2 191 Ft
"Írhatnám még a világ végéig, az életem végéig – írta az utolsó lapon. – Minek. Ennél többet nem mondhatok magamról ..."
Leírás
Raktári kód:
927374
ISBN:
9789636890179
EAN:
9789636890179
Megjelenés:
2006.
Kötésmód:
keménytáblás, cérnafűzött
Oldalszám:
370
Nyelv:
magyar
Az Életem regényében (1938) Móricz emlékezik, első személyben, ősöket, hozzátartozókat, mindenkit nevén nevezve, szándékos keménységgel szembefordulva a regényesítéssel. Életét írja meg, tíz éves koráig, abban a hitben, hogy mindent megírt. "Írhatnám még a világ végéig, az életem végéig – írta az utolsó lapon. – Minek. Ennél többet nem mondhatok magamról ..."
Akik nem ismerik az Életem regényét, kételkedhetnek ebben a kijelentésében, a művet ismerők előtt nem kétséges, hogy máig ez a legteljesebb Móricz életrajz. A nagy írók életüket az alakító társadaloméval együtt mutatják be, így írta meg Móricz Zsigmond is. A sors szinte az egész falusi Magyarországon végigsodorta osztályából kiszakadt családját; gyermekként ismerkedett Szatmár, Szabolcs, Zemplén tájaival, a szegénységgel, parasztokkal, mesteremberekkel és kisértelmiségiekkel, így saját életén keresztül a korabeli társadalomról is csaknem teljes képet rajzolhat. Személyes emlékei mellett korabeli újságokat, monográfiákat olvasott, családtörténeti kutatások és rokoni emlékezések a forrásai, művében eggyéolvaszt dokumentumot, szociográfiai fejtegetést, novellisztikus részleteket, statisztikát, néprajzot, történelmi esszét; elmélkedve, eszmélkedve és bírálva idézi fel gyermekkorát, sőt gyermekkorán keresztül egész életét és korát.
A magyar irodalom története V. (Sőtér István főszerk.)
Akik nem ismerik az Életem regényét, kételkedhetnek ebben a kijelentésében, a művet ismerők előtt nem kétséges, hogy máig ez a legteljesebb Móricz életrajz. A nagy írók életüket az alakító társadaloméval együtt mutatják be, így írta meg Móricz Zsigmond is. A sors szinte az egész falusi Magyarországon végigsodorta osztályából kiszakadt családját; gyermekként ismerkedett Szatmár, Szabolcs, Zemplén tájaival, a szegénységgel, parasztokkal, mesteremberekkel és kisértelmiségiekkel, így saját életén keresztül a korabeli társadalomról is csaknem teljes képet rajzolhat. Személyes emlékei mellett korabeli újságokat, monográfiákat olvasott, családtörténeti kutatások és rokoni emlékezések a forrásai, művében eggyéolvaszt dokumentumot, szociográfiai fejtegetést, novellisztikus részleteket, statisztikát, néprajzot, történelmi esszét; elmélkedve, eszmélkedve és bírálva idézi fel gyermekkorát, sőt gyermekkorán keresztül egész életét és korát.
A magyar irodalom története V. (Sőtér István főszerk.)
A szerzőről
Móricz Zsigmond
MÓRICZ ZSIGMOND Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.
Sárarany, Légy jó mindhalálig, Barbárok, Rokonok, Úri muri. Mennyire ismerjük az írót és mennyire az embert? A XX. századi realista prózairodalom egyik legnagyobb alakja, Móricz Zsigmond.
“Húsz év gyermekkor, tapogatózó ifjúság, az élettel korai véres súrlódás, gondolatcsirák kihajtása, élmények kínok közötti beszívása és elraktározása az elmében. Tíz év indulás az irodalmi pályán, keserves munka, az utak nyugtalan keresése, szüntelen küzdelem a siker elébe álló külső és belső akadályokkal. Ezután húsz év alkotás, de nem az elért siker nyugodt élvezésével, hanem folytonos harcban önmagával, korával, környezetével, az értetlenséggel és érteni nem akarással. Ez Móricz Zsigmond ötven éve.” (Schöpflin Aladár: Móricz Zsigmond ötven éve)
A XX. századi realista prózairodalom egyik legnagyobb alakja, Móricz Zsigmond 135 éve, 1879. június 29-én született (anyakönyvében július 2-a áll) született Tiszacsécsén. Apja feltörekvő parasztember, anyja értelmiségi család sarja volt. Apja csőddel végződő vállalkozásai a családot gyakran a nyomor szintjére juttatták, ám a gyerekek taníttatására nagy gondot fordítottak. Móricz nagy hírű református kollégiumok (Debrecen, Sárospatak) tanulója volt, végül Kisújszálláson érettségizett.
Ezután az útkeresés időszaka következett: tanult teológiát, majd jogot Debrecenben, bölcsészetet Budapesten, de tanári szakvizsgát nem tett. 1902-től tanított gimnáziumban, volt tisztviselő, 1903 és 1909 között Az Újság gyermekrovatának szerkesztője. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, Szatmár falvait járva bőséges ismereteket szerzett a paraszti élet nyomorúságáról is.
1905-ben feleségül vette Holics Eugéniát (Jankát), három lányuk és egy fiuk született, aki hamar meghalt. Elbeszélései már korábban is jelentek meg vidéki lapokban, de nevére igazán a Nyugatban 1908-ban megjelent Hét krajcár után figyeltek fel. Első novelláskötetét Ady is üdvözölte, barátok és szellemi...
Sárarany, Légy jó mindhalálig, Barbárok, Rokonok, Úri muri. Mennyire ismerjük az írót és mennyire az embert? A XX. századi realista prózairodalom egyik legnagyobb alakja, Móricz Zsigmond.
“Húsz év gyermekkor, tapogatózó ifjúság, az élettel korai véres súrlódás, gondolatcsirák kihajtása, élmények kínok közötti beszívása és elraktározása az elmében. Tíz év indulás az irodalmi pályán, keserves munka, az utak nyugtalan keresése, szüntelen küzdelem a siker elébe álló külső és belső akadályokkal. Ezután húsz év alkotás, de nem az elért siker nyugodt élvezésével, hanem folytonos harcban önmagával, korával, környezetével, az értetlenséggel és érteni nem akarással. Ez Móricz Zsigmond ötven éve.” (Schöpflin Aladár: Móricz Zsigmond ötven éve)
A XX. századi realista prózairodalom egyik legnagyobb alakja, Móricz Zsigmond 135 éve, 1879. június 29-én született (anyakönyvében július 2-a áll) született Tiszacsécsén. Apja feltörekvő parasztember, anyja értelmiségi család sarja volt. Apja csőddel végződő vállalkozásai a családot gyakran a nyomor szintjére juttatták, ám a gyerekek taníttatására nagy gondot fordítottak. Móricz nagy hírű református kollégiumok (Debrecen, Sárospatak) tanulója volt, végül Kisújszálláson érettségizett.
Ezután az útkeresés időszaka következett: tanult teológiát, majd jogot Debrecenben, bölcsészetet Budapesten, de tanári szakvizsgát nem tett. 1902-től tanított gimnáziumban, volt tisztviselő, 1903 és 1909 között Az Újság gyermekrovatának szerkesztője. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, Szatmár falvait járva bőséges ismereteket szerzett a paraszti élet nyomorúságáról is.
1905-ben feleségül vette Holics Eugéniát (Jankát), három lányuk és egy fiuk született, aki hamar meghalt. Elbeszélései már korábban is jelentek meg vidéki lapokban, de nevére igazán a Nyugatban 1908-ban megjelent Hét krajcár után figyeltek fel. Első novelláskötetét Ady is üdvözölte, barátok és szellemi...
Vélemények
