Jelenleg nem rendelhető
Korábbi ár:
1 703 Ft
Borító ár:
1 980 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
1 703 Ft
Lázár Ervin legújabb meséinek válogatása, Réber László grafikáival. A címadó írás mellett a kötetbe a Vérengző Alfréd, az Állatmese, A szeplős boszorkány és A durci mókus című meséit vette fel a szerző.
Leírás
Raktári kód:
916496
ISBN:
9789633794302
EAN:
9789633794302
Megjelenés:
2006.
Kötésmód:
keménytáblás, cérnafűzött
Oldalszám:
78
Nyelv:
Magyar
Tömeg [g]:
200
Lázár Ervin legújabb meséinek válogatása, Réber László grafikáival. A címadó írás mellett a kötetbe a Vérengző Alfréd, az Állatmese, A szeplős boszorkány és A durci mókus című meséit vette fel a szerző.
A szerzőről
Lázár Ervin
1936. május 5. - 2006 december 22.
Nemzedékek számára a legkedvesebb gyerekkönyvszerző, akinek számos kötete már életében klasszikussá vált. Művei alapjaiban változtatták meg a kortárs meseírói hagyományt. Meséin, regényein kívül komoly elismeréseket szerzett más műfajokban is. Több IBBY-díj mellett 1996-ban Kossuth-díjat kapott. A Móra Kiadó új sorozatot indít legjelentősebb gyerekkönyveiből, fiatal illusztrátorok rajzaival.
Édesapja Lázár István uradalmi intéző, édesanyja Pentz Etelka. A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán – ahol a Lázár-család 1951-ig élt – töltötte gyermekéveit. Iskolába a környező falvakba járt. 1950 októberétől a szekszárdi Garay János Gimnáziumban tanult tovább s 1954-ben ott érettségizett. Felsőfokú tanulmányait az érettségi évében kezdte meg a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán, újságíró szakon.
1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben szerzett magyartanári diplomát. 1959-től 1963-ig dolgozott az Esti Pécsi Naplónál. 1964. január 1-je és 1965. március 15-e között a Dunántúli Napló s egyidejűleg a Jelenkor munkatársa volt. Újságíróként igazi műfaja a riport. 1965 márciusától 1971. április 30-ig az Élet és Irodalom tördelőszerkesztője. Ettől kezdve 1989-ig szabadfoglalkozású író. 1989-ben – a lap első számának megjelenéséig – az Új Idők szerkesztőbizottságának tagja volt. A Magyar Fórum alapító tagja; a lapnál 1989. október 1-jétől 1990. augusztus 10-ig főmunkatársként dolgozott. Majd olvasószerkesztőként 1990. augusztus 11-től 1991. május 9-ig a Magyar Napló, 1991. május 10-től 1992. január 15-ig a Pesti Hírlap, 1992. január 16-ától augusztus 31-ig a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1992 szeptemberétől a Hitel olvasószerkesztője. Tagja volt 1959-től 1994-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, ahol 1991 és 1994 között az etikai bizottság munkájában is részt vett. A Magyar Írószövetségbe 1969-ben lépett be, sokáig választmányi tag volt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Számára meghatározó...
Nemzedékek számára a legkedvesebb gyerekkönyvszerző, akinek számos kötete már életében klasszikussá vált. Művei alapjaiban változtatták meg a kortárs meseírói hagyományt. Meséin, regényein kívül komoly elismeréseket szerzett más műfajokban is. Több IBBY-díj mellett 1996-ban Kossuth-díjat kapott. A Móra Kiadó új sorozatot indít legjelentősebb gyerekkönyveiből, fiatal illusztrátorok rajzaival.
Édesapja Lázár István uradalmi intéző, édesanyja Pentz Etelka. A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán – ahol a Lázár-család 1951-ig élt – töltötte gyermekéveit. Iskolába a környező falvakba járt. 1950 októberétől a szekszárdi Garay János Gimnáziumban tanult tovább s 1954-ben ott érettségizett. Felsőfokú tanulmányait az érettségi évében kezdte meg a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán, újságíró szakon.
1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben szerzett magyartanári diplomát. 1959-től 1963-ig dolgozott az Esti Pécsi Naplónál. 1964. január 1-je és 1965. március 15-e között a Dunántúli Napló s egyidejűleg a Jelenkor munkatársa volt. Újságíróként igazi műfaja a riport. 1965 márciusától 1971. április 30-ig az Élet és Irodalom tördelőszerkesztője. Ettől kezdve 1989-ig szabadfoglalkozású író. 1989-ben – a lap első számának megjelenéséig – az Új Idők szerkesztőbizottságának tagja volt. A Magyar Fórum alapító tagja; a lapnál 1989. október 1-jétől 1990. augusztus 10-ig főmunkatársként dolgozott. Majd olvasószerkesztőként 1990. augusztus 11-től 1991. május 9-ig a Magyar Napló, 1991. május 10-től 1992. január 15-ig a Pesti Hírlap, 1992. január 16-ától augusztus 31-ig a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1992 szeptemberétől a Hitel olvasószerkesztője. Tagja volt 1959-től 1994-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, ahol 1991 és 1994 között az etikai bizottság munkájában is részt vett. A Magyar Írószövetségbe 1969-ben lépett be, sokáig választmányi tag volt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Számára meghatározó...
Vélemények
