Judit... és az utóhang (Az igazi folytatása) - Hangoskönyv(Hangoskönyv)
Judit... és az utóhang (Az igazi folytatása) - Hangoskönyv
(Hangoskönyv)
Szállítás:
Azonnal
Hallgass bele
Korábbi ár:
4 500 Ft
Borító ár:
4 500 Ft
Az Igazi két részében a feleség és a férj szemszögéből már megismerhettük a szerelmi háromszög történetét. Judit, a harm...
Leírás
Raktári kód:
192697
Megjelenés:
2015.
Időtartam:
07:54:46
Az Igazi két részében a feleség és a férj szemszögéből már megismerhettük a szerelmi háromszög történetét. Judit, a harmadik rész, ezt a történetet már néhány évvel a háború után, Rómában meséli egy szintén Magyarországról elszármazott kétes múltú dobosnak, aktuális partnerének. Megismerjük az elbeszélésből a cselédlány, majd a cselédlányból lett ,,méltósága" életét, házassága és válása történetét. Eközben nagyszerű korrajz bontakozik ki előttünk: az ostrom, és az ostrom utáni Budapest, egy szemtanú élményeivel. Az Utóhangban a dobos mesél. Judit halála után, Amerikában emlékszik vissza emigrálását megelőző életére, Judit történetére, és frissen érkezett barátjának leckét ad az amerikai emigráns lét főbb tudnivalóiból. Változatos történet, olyan történelmi háttérrel, amit érdemes és tanulságos megismerni. Kútvölgyi Erzsébet és László Zsolt remek előadása közel hozza a kor hangulatát a mai hallgatóhoz.
A szerzőről
Márai Sándor
Márai Sándor, a 20. század egyik legismertebb és elismertebb magyar írója Grosschmid Sándor Károly Henrik néven látta meg a napvilágot 1900. április 11.-én, Kassán. Jogász családból származott, apja, Grosschmid Géza az első világháború után Kassa szenátora volt. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a Valahol Európában alkotója.
Márai Sándor már az 1930-as években is jelentős sikereket ért el íróként, költőként és újságíróként egyaránt. Sokan a magyar polgárság irodalmi képviselőjét látták benne, amelyet megerősített bolsevizmus ellenessége és emigráns státusza. Rendszeresen írt a Nyugatba, a Pesti Hírlapba, és a Kisfaludy társaság tagja volt.
A legismertebb regénye, A gyertyák csonkig égnek, amelyet 1942-ben írt a szerző. A német megszállást követően az író menekülni volt kénytelen hazájából. A költözés kényszere és a háború pusztításai a líra felé irányították Márai Sándort, aki ebben a zavaros időszakban is célt és vigaszt talált az írásban. Úgy vallotta; az íróknak kulturális küldetésük van a Földön, amelyet háború idején is kötelezettségük végrehajtani. Márai Sándor 1948-ban emigrált, aminek következtében nevét megpróbálták kitörölni a magyar irodalomból. Először Olaszországba, majd az USA-ba költözött. 1985-től sorozatos családi tragédiák érték, legközelebbi családtagjait veszítette el. Írásaiban rendszerint előkerül a honvágy kérdése, amelyről többek között Halotti beszéd című versében is ír. A műveit 1990-ben adták ki újra és ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el. Bár előtte már a lehetőség adott volt Márai könyveinek megjelentetésére, azonban az író addig nem volt hajlandó kiadni könyveit, ameddig Magyarországon megszálló csapatok tartózkodtak.
Márai Sándor a 20. századi magyar írók egyik legnagyobb alakja volt, polgári irodalom legtermékenyebb, egyszersmind legnagyobb hatású képviselője is egyben. A könyveiben pedig időtlen bölcsességeket fogalmazott meg. Márait nem csak hazánkban, külföldön is az európai irodalom egyik kiemelkedő személyének tartják számon. Magyarországi elismertségének kialakításában meghatározó szerepet játszott műveinek nyugat-európai, különösen olasz és francia fogadtatása. Márai Sándor napjainkban reneszánszát éli; sorra filmesítik meg műveit, színházi darabjait újra műsorra tűzték.
Fedezd fel Márai Sándor könyvkínálatunkat és a szerző műveit is magába foglaló Helikon zsebkönyveket!
Vélemények
