Szállítás:
1-2 munkanap
Készleten
Utolsó darab!
Borító ár:
1 900 Ft
Eredeti ár:
1 444 Ft
Book24 ár:
1 596 Ft
Miért készítettem el gyerekeknek, felnőtteknek azt a Csodalámpa sorozatból való mese-válogatást, amely Benedek Elek magyarításában ad ízelítőt a világirodalom legszebb meséiből?
Leírás
Raktári kód:
140279
ISBN:
9788080872045
EAN:
9788080872045
Megjelenés:
2015.
Kötésmód:
keménytáblás, cérnafűzött
Oldalszám:
71
Nyelv:
magyar
Miért készítettem el gyerekeknek, felnőtteknek azt a Csodalámpa sorozatból való mese-válogatást, amely Benedek Elek magyarításában ad ízelítőt a világirodalom legszebb meséiből? Mert minden életkorban nagy szerepe van a mesének, és szeretném, ha a meséken keresztül olyan tartalmakkal ismerkednének meg az érdeklődők, amelyek a szolidaritást, a kitartást, a saját magukba vetett hitet erősítik meg, ugyanakkor egyfajta nyitottságra és más népek kultúrájának befogadására is késztetnek. A mesék olvasásakor, a hangzóanyagok hallgatásakor, a kifesthető rajzok színezése során a kis és a nagy olvasók megismerkedhetnek a világ mese-vándormotívumainak kincseivel is, hiszen az angol, német, spanyol, török, izlandi, japán, magyar, maláj, zsidó, szicíliai mesék között nemegyszer fedezhető fel hasonlóság, azonosság.
Művészi tolmácsolásban a magyar nyelv szépségét, Benedek Elek átültetésében a világirodalom kincsestárát kívántam megszólaltatni és megismertetni azzal a generációval, amelyik a kultúra jövőbeni igényes befogadója lesz. Szívből ajánlom a felnőtt közönségnek is, hiszen a mesék üzenete, a mindig legyen idő egy jó cselekedetre- korosztálytól független.
A meséket válogatta és elmeséli: Havas Judit
Művészi tolmácsolásban a magyar nyelv szépségét, Benedek Elek átültetésében a világirodalom kincsestárát kívántam megszólaltatni és megismertetni azzal a generációval, amelyik a kultúra jövőbeni igényes befogadója lesz. Szívből ajánlom a felnőtt közönségnek is, hiszen a mesék üzenete, a mindig legyen idő egy jó cselekedetre- korosztálytól független.
A meséket válogatta és elmeséli: Havas Judit
A szerzőről
Benedek Elek
Benedek Elek (1859- 1929)
Benedek Elek, a Székelyföld szülötte 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdővidék egy kicsi falujában, Kisbaconban. Első iskoláit kisbaconban járja, később azonban már székelyudvarhelyen készül egyetemi tanulmányaira. A kollégiumban köt életre szóló barátságot a kultúrával, nyelveket tanul, lelkes tagja az önképző köröknek. Érettségi Budapestre költözik, ahol bölcsész szakon tanul, tanárnak készül, de lelke mélyén írói babérokra tör. Ekkor mutatja be diákévei alatt, székelyudvarhelyi barátjával, Sebesi Jóbbal, összegyűjtött népköltészeti alkotásokat Gyulai Pálnak. A híres kritikusnak azonnal elnyerte a tetszését a székely népköltési gyűjtemény, ekkor szakította félbe egyetemi tanulmányait, hogy újságírónak álljon. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársa. 1887-től 1892-ig ogy.-i képviselő, egy ideig szabadelvű párti, majd a nemzeti pártba lépett át. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Több napilap és folyóirat szerkesztése fűződik nevéhez többek között a Magyarság, Magyar Világ, Magyar Kritika, Nemzeti iskola, és a Néptanítók lapjának is volt a főszerkesztője. 1889-ben Pósa Lajossal együtt megindította az első valóban irodalmi értékeket felmutató, hazafias szellemű gyermeklapot, "Az Én Újságomat". Sebők Zsigmonddal együtt szintén szerkesztette a "Jó Pajtás" című esztétikai és erkölcsi nevelő értékű hazafias szellemű gyermeklapot. Ifjúsági könyvsorozatot indított a Kís Könyvtár címmel, amely később már, mint "Benedek Elek kis könyvtára" jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választották. Az ifjúság számára meseátdolgozásokat (Ezeregyéjszaka, Grimm meséi), verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket írt. 1921-től Kisbaconban élt haláláig, miközben szerkesztője volt a Cimbora című ifjúsági lapnak. Mint meseíró a magyar gyermekirodalom, mint műfaj hazai megteremtője volt....
Benedek Elek, a Székelyföld szülötte 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdővidék egy kicsi falujában, Kisbaconban. Első iskoláit kisbaconban járja, később azonban már székelyudvarhelyen készül egyetemi tanulmányaira. A kollégiumban köt életre szóló barátságot a kultúrával, nyelveket tanul, lelkes tagja az önképző köröknek. Érettségi Budapestre költözik, ahol bölcsész szakon tanul, tanárnak készül, de lelke mélyén írói babérokra tör. Ekkor mutatja be diákévei alatt, székelyudvarhelyi barátjával, Sebesi Jóbbal, összegyűjtött népköltészeti alkotásokat Gyulai Pálnak. A híres kritikusnak azonnal elnyerte a tetszését a székely népköltési gyűjtemény, ekkor szakította félbe egyetemi tanulmányait, hogy újságírónak álljon. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársa. 1887-től 1892-ig ogy.-i képviselő, egy ideig szabadelvű párti, majd a nemzeti pártba lépett át. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Több napilap és folyóirat szerkesztése fűződik nevéhez többek között a Magyarság, Magyar Világ, Magyar Kritika, Nemzeti iskola, és a Néptanítók lapjának is volt a főszerkesztője. 1889-ben Pósa Lajossal együtt megindította az első valóban irodalmi értékeket felmutató, hazafias szellemű gyermeklapot, "Az Én Újságomat". Sebők Zsigmonddal együtt szintén szerkesztette a "Jó Pajtás" című esztétikai és erkölcsi nevelő értékű hazafias szellemű gyermeklapot. Ifjúsági könyvsorozatot indított a Kís Könyvtár címmel, amely később már, mint "Benedek Elek kis könyvtára" jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választották. Az ifjúság számára meseátdolgozásokat (Ezeregyéjszaka, Grimm meséi), verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket írt. 1921-től Kisbaconban élt haláláig, miközben szerkesztője volt a Cimbora című ifjúsági lapnak. Mint meseíró a magyar gyermekirodalom, mint műfaj hazai megteremtője volt....
Vélemények
