Nincs engedélyezve a javascript.
Öreg utakon
Jelenleg nem rendelhető
Borító ár:
2 800 Ft
Eredeti ár:
2 128 Ft
Book24 ár:
2 352 Ft
Árakkal kapcsolatos információk:

Borító ár: A könyvön szereplő, a könyv kiadója által meghatározott ár

Eredeti ár: Az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára

Book24 ár: A rendeléskor fizetendő ár

Bevezető ár: Megjelenés előtt leadott megrendelésre érvényes ár

Fekete ??István első elbeszélései a magyar vadászok neves folyóiratában, a Nimródban láttak napvilágot. Ennek főszerkesztője, Kittenberger Kálmán fedezte fel, és éppen úgy írásra biztatta az ajkai munkájával elégedetlen gazdatisztet, mint a másik két vadászbarát, az író Csathó Kálmán és a kritikus Láng Rezső.
Leírás
Raktári kód:
145819
ISBN:
9789632671215
EAN:
9789632671215
Megjelenés:
2010.
Kötésmód:
keménytáblás, cérnafűzött
Oldalszám:
286
Fekete ??István első elbeszélései a magyar vadászok neves folyóiratában, a Nimródban láttak napvilágot. Ennek főszerkesztője, Kittenberger Kálmán fedezte fel, és éppen úgy írásra biztatta az ajkai munkájával elégedetlen gazdatisztet, mint a másik két vadászbarát, az író Csathó Kálmán és a kritikus Láng Rezső. Ők hárman meghatározó szerepet játszottak Fekete István első elbeszéléskötetének összeállításában és megjelentetésében. 
Az Öreg utakon írásai 1934 és 1938 között készültek. Elbeszélésmódjukat alapvetően az első személyű történetmondás jellemzi, és az anekdotikus hagyománynak megfelelően, többnyire a visszaemlékezés áll a középpontban. A múlt panoptikumából különös alakok: ismerős vadőrök, barátok és rokonok elevenednek meg. Központi témájuk a vadászat, mégis csak elvétve szólnak kapitális vadak elejtéséről. Elbeszélőjük hazai környezetben is küzdhetne vaddisznóval, farkassal, esetleg medvével, de Fekete István nem a romantikus élethalálharcot kívánta ábrázolni. Mindenekelőtt azért, mert vadászíróként nem érdekelte a kitalált történetek valóságosnak tetsző előadása. Vadászni ugyanis nem a küzdelem, hanem a kikapcsolódás és megtisztulás reményével járt. Természetesen nem vetette meg az érmes trófeát, de nem esett kétségbe, ha fegyvere használatlan maradt. Ezért aztán e vadészelbeszélésekben a puska jobbára csupán ürügy arra, hogy szerzőjük a természetbe invitálja olvasóit. Alapállása a szemlélődés, mely nyitott minden megnyilvánulásra. Ennek a gyermeki ? nem naiv, hanem érdek nélküli ? rácsodálkozásnak a képessége, majd pedig az élmény roppant kifejező tolmácsolása tesz a huszadik századi magyar irodalom jelentős írójává Fekete Istvánt. 
Az író 1941-ben megjelent elbeszélésgyűjteménye ma már csaknem beszerezhetetlen. E fokozott érdeklődést kívánjuk kielégíteni életműsorozatunk újabb darabjával, melyet az első kiadás alapján rendeztünk sajtó alá.
A szerzőről
3de74bf126f380a708aadcad096f8618_l.jpg
Fekete István
Fekete István
(Gölle, 1900 – Budapest, 1970)
1900. január 25-én, a Somogy megyei Göllén született. Az akkori kor szokásának megfelelően keményen nevelték. A fiúra nagy hatást gyakorolt anyai nagyanyja és édesanyja, akik melegszívű szeretetükkel ellensúlyozták apja vasszigorát. Az elemi iskola első négy évét (1906-1910) szülőfalujában végezte el, az ötödik évet már Kaposváron kezdte el, ahová egy év múlva a család is költözött.
Első "vadászélményeit" már nagyon fiatalon (körülbelül 3 éves korában) szerezte, ahogyan a Ballagó idő című életrajzi regényében is említi. 1917 végén önként bevonult katonának, 1918 tavaszán iskolájában hadiérettségit tett, majd 1918-ig káplárként szolgált.
1923-ban felvették a debreceni Gazdasági Akadémiára, de csak az első félévet végezte el. 1924 januárjától Magyaróváron folytatta tanulmányait, ahol 1926-ban mezőgazdászként végzett.
Tanulmányai végeztével 1926–29-ben Bakócán, majd 1920-tól 1941-ig Ajkán gazdatiszt. 1941-től Budapesten a Földmívelési Minisztériumban vadászati előadó. 1950-től a Mezőgazdasági Múzeumban tudományos kutató. 1952-től 1955-ig, nyugdíjazásáig a kunszentmártoni Halászmesterképző biológus szaktanára.
Feljegyzései, írásai rövid lélegzetű megfigyelésekként jelennek meg a Nimród vadászújságban, melynek szerkesztője,a neves Afrika-vadász író, Kittenberger Kálmán biztatja további tollforgatásra. Találkozásukból kölcsönös tisztelet és életre szóló barátság lett. 1936-ban írta meg A koppányi aga testamentumát, a Gárdonyi Géza Társaság történelmi regénypályázatára. Első könyve máris a pályázat első helyezettje lett. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda magyar nemzeti szellemiségű regény pályázatán (1939) a Zsellérek című regénye kapta az első díjat. Következő kisregénye, a Csí 1940-ben látott napvilágot.
1940-ben a Kisfaludy Társaság is soraiba választotta. Még színdarabot is írt, Hajnalodik címmel, mely drámát telt ház előtt játszották a Magyar- és a Kamaraszínházban, közel százszor. Majd Bánki Viktor filmrendező...
Vélemények