A két világháború közti idoszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon muveket, melyeknek az egyszeru szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkituzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban idorol-idore felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvu irodalom szegényebb volna. A mufaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejto Jeno volt, azonban az o kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e mufaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel ?termelték? a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszeru mufaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.
Harry Hughes, a Scotland Yard fiatal, de annál ambiciózusabb
fofelügyeloje a Rodriguez regények visszatéro alakja. Az író bunügyi
regényeinek hose mindig legyozi gonosz ellenfeleit. A lélektanban is
jártas detektív a legravaszabbak eszén is túljárva kitalálja a
gonosztevok gondolatait, és ha kell, vasmarokkal ragadja meg oket.
Harry Hughes alakja foként három kisregényben érlelodik meg. A
trilógiából a második, a ?8 óra 2 perc?, a Képes Krónika folytatásos
regénye, szintén 1935-ben jelent meg. A harmadik kötetben, ?A mankós
ember?-ben a szerzo az eloszóban utal a történetek rokonságára. Ennek fo
láncszeme pedig a felügyelo, aki bár legyozhetetlen és vakmero, de néha
kisfiús, és a nok szeme is megakad rajta?