Dr. Samuel Gaddis történészprofesszor a véletlen folytán olyan dokumentumok birtokába jut, amelyek igazolni látszanak egy hatodik kém létét, aki az "Ötökkel" egy időben, de tőlük függetlenül működött. Noha elképzelhetetlennek tartja, hogy ennyi idő alatt ne lepleződött volna le, a pénzszűkében lévő tudós nyomozni kezd a titokzatos ügynök után, abban a reményben, hogy ha dokumentumkönyvet nem is, jól fizető kémregényt még írhat a sztoriból.
Egy kedves ismerősének és egyik "informátorának" váratlan halála döbbenti rá, hogy talán veszélyes, mindmáig veszélyes az állítólagos mesterkém nyomait kutatnia, akinek fedőneve: Attila.
"[Cumming] Az új brit kémregényíró-generáció legjobbja, ott folytatja, ahol le Carré és Deighton abbahagyta." - Observer
A "Nagyszerű Ötök" - orosz-szovjet hírszerzői berkekben így emlegetik azt az öt férfit, akiket még a 30-as években, cambridge-i diák korukban szervezett be a KGB, és akik később jelentős külügyi-politikai-állambiztonsági pozíciókba jutva, fontos információkkal látták el a moszkvai központot még a háborút követően is, évtizedeken át.
A "Cambridge-i Ötök" - olyan szégyenfolt a brit titkosszolgálatok múltján, amelyet nem sikerült eltitkolni.