Mátyás-mondák könyve (Részletek) - Hangoskönyv(Hangoskönyv)
(Hangoskönyv)
Szállítás:
Azonnal
Hallgass bele
Borító ár:
3 500 Ft
Borító ár:
3 500 Ft
Komjáthy István, a Mondák könyve ismert szerzője ezúttal a magyar reneszánsz korszakába kalauzolja olvasóit.A jelen köte...
Leírás
Raktári kód:
207039
Megjelenés:
2015.
Időtartam:
00:58:58
Komjáthy István, a Mondák könyve ismert szerzője ezúttal a magyar reneszánsz korszakába kalauzolja olvasóit.A jelen kötet több évtizedes kutató- és gyűjtőmunka eredménye, mely teljesnek mondható, hiszen a magyar kultúra közkincsévé vált számos Mátyás-történet mellett tartalmazza a kevéssé ismert, illetve az eleddig fel nem dolgozott adomákat és anekdotákat is. A másfél száz történetből kirakott mozaik hiteles és hű képet ad Mátyás királyról, arról a történelmi személyről, akinek élete, tettei a legtöbb mondát vonzották magukhoz.
A szerzőről
Komjáthy István
Komjáthy István 1917 március 30-án Felvidéken született, a csallóközi Ekelen, id.Komjáthy István jegyző és Szutter Mária tanítónő első gyermekeként.
Az első világháború ekkor már befejezéséhez közeledett és a család a következő években tovább gyarapodott. Édesapám itt végezte el a népiskolát, majd a katolikus gimnáziumban érettségizett Komáromban.
Már iskolás éveiben nagy hatással volt rá a népmesék világa és a helybéli folklór. A magyar hitregevilág gyűjtéseit már egészen fiatalon szülőhelyén Csallóközben kezdte el, ahol az akkor még élő idős emberektől és regősöktől hallhatta a tündérmeséket és mondákat. Gyermekkorában a környéken lévő zsombékos határban lesték a lidércet, lakodalmakon rigmusoltak és hallgatták az öregek sámánisztikus regölését. Fenti emlékeit a Mondák Könyvében is megidézi, bemutatja a régi szokásokat, helybéli hiedelmeket, és szól a babonákról is. Így kerültek be a Mondák meseszövésébe a táltosok, ír a lúdvércről és a Tetejetlen Fáról, megjeleníti az Arany Atyácskát is.
Visszakanyarodva az életrajzi adatokra; édesapám egyetemi tanulmányait Pozsonyban a Comenius bölcsészettudományi karon kezdte meg és tanári oklevelét 1941-ben a Tisza István Tudományegyetemen Debrecenben szerezte meg, majd ezt követően kezdte meg Erdélyben Besztercén pedagógusi munkáját.
Már kezdeti tanári munkássága során a szórványmagyarság gyermekeinek tudását csiszolta, az ősi népi hagyományok megtartása mellett. A fiatal tehetségek felemelésének ilyen egyéni gyakorlatáról írta „ A tehetségkutatás magyar módja” című bölcsész doktori disszertációját is, 1944-ben, ami a közelmúltban könyv alakban is megjelent.
Komjáthy István 1946 után debreceni folyóiratoknál volt szerkesztő és ez időben dolgozta fel néprajzi részletességgel a Hortobágy Krónikáját is, ami csak nagy késéssel került kiadásra.
Édesapám 1951-től Budapesten dolgozik az Ifjúsági Könyvkiadóban, ez a mai Móra Kiadó elődje, először szerkesztőként, majd megbízott vezetőként.
Ezekben az években születtek első művei:...
Az első világháború ekkor már befejezéséhez közeledett és a család a következő években tovább gyarapodott. Édesapám itt végezte el a népiskolát, majd a katolikus gimnáziumban érettségizett Komáromban.
Már iskolás éveiben nagy hatással volt rá a népmesék világa és a helybéli folklór. A magyar hitregevilág gyűjtéseit már egészen fiatalon szülőhelyén Csallóközben kezdte el, ahol az akkor még élő idős emberektől és regősöktől hallhatta a tündérmeséket és mondákat. Gyermekkorában a környéken lévő zsombékos határban lesték a lidércet, lakodalmakon rigmusoltak és hallgatták az öregek sámánisztikus regölését. Fenti emlékeit a Mondák Könyvében is megidézi, bemutatja a régi szokásokat, helybéli hiedelmeket, és szól a babonákról is. Így kerültek be a Mondák meseszövésébe a táltosok, ír a lúdvércről és a Tetejetlen Fáról, megjeleníti az Arany Atyácskát is.
Visszakanyarodva az életrajzi adatokra; édesapám egyetemi tanulmányait Pozsonyban a Comenius bölcsészettudományi karon kezdte meg és tanári oklevelét 1941-ben a Tisza István Tudományegyetemen Debrecenben szerezte meg, majd ezt követően kezdte meg Erdélyben Besztercén pedagógusi munkáját.
Már kezdeti tanári munkássága során a szórványmagyarság gyermekeinek tudását csiszolta, az ősi népi hagyományok megtartása mellett. A fiatal tehetségek felemelésének ilyen egyéni gyakorlatáról írta „ A tehetségkutatás magyar módja” című bölcsész doktori disszertációját is, 1944-ben, ami a közelmúltban könyv alakban is megjelent.
Komjáthy István 1946 után debreceni folyóiratoknál volt szerkesztő és ez időben dolgozta fel néprajzi részletességgel a Hortobágy Krónikáját is, ami csak nagy késéssel került kiadásra.
Édesapám 1951-től Budapesten dolgozik az Ifjúsági Könyvkiadóban, ez a mai Móra Kiadó elődje, először szerkesztőként, majd megbízott vezetőként.
Ezekben az években születtek első művei:...
Vélemények
