Mátyás-mondák könyve (Részletek) - Hangoskönyv

(Hangoskönyv)

Komjáthy István 1917 március 30-án Felvidéken született, a csallóközi Ekelen, id.Komjáthy István jegyző és Szutter Mária tanítónő első gyermekeként.

Az első világháború ekkor már befejezéséhez közeledett és a család a következő években tovább gyarapodott. Édesapám itt végezte el a népiskolát, majd a  katolikus gimnáziumban érettségizett Komáromban.

Már iskolás éveiben nagy hatással volt rá a népmesék világa és a helybéli folklór. A magyar hitregevilág gyűjtéseit már egészen fiatalon szülőhelyén Csallóközben kezdte el, ahol az akkor még élő idős emberektől és regősöktől hallhatta a tündérmeséket és mondákat. Gyermekkorában a környéken lévő zsombékos határban lesték a lidércet, lakodalmakon rigmusoltak és hallgatták az öregek sámánisztikus regölését. Fenti emlékeit a Mondák Könyvében is megidézi, bemutatja a régi szokásokat, helybéli hiedelmeket, és szól a babonákról is. Így kerültek be a Mondák meseszövésébe a táltosok, ír a lúdvércről és a Tetejetlen Fáról, megjeleníti az Arany Atyácskát is.

Visszakanyarodva az életrajzi adatokra; édesapám egyetemi tanulmányait Pozsonyban a Comenius bölcsészettudományi karon kezdte meg és tanári oklevelét 1941-ben a Tisza István Tudományegyetemen Debrecenben szerezte meg, majd ezt követően kezdte meg Erdélyben Besztercén pedagógusi munkáját.

Már kezdeti tanári munkássága során a szórványmagyarság gyermekeinek tudását csiszolta, az ősi népi hagyományok megtartása mellett.  A fiatal tehetségek felemelésének ilyen egyéni  gyakorlatáról írta „ A tehetségkutatás magyar módja” című bölcsész doktori disszertációját is, 1944-ben, ami a közelmúltban könyv alakban is megjelent.

Komjáthy István 1946 után debreceni folyóiratoknál volt szerkesztő és ez időben dolgozta fel néprajzi részletességgel a Hortobágy Krónikáját is, ami csak nagy késéssel került kiadásra.

Édesapám 1951-től Budapesten dolgozik az Ifjúsági Könyvkiadóban,  ez a mai Móra Kiadó elődje, először szerkesztőként, majd megbízott vezetőként.

Ezekben az években születtek első művei: a Hunyadi című elbeszélő költemény és a varázsos alföldi puszta eltűnőben lévő állatvilágát megjelenítő Szürke nyúl országa című meseregény, majd ifjúsági regényt írt Aranykert címmel.

Jelentős szerzői munkássága ehhez az évtizedhez köthető és ekkor látott hozzá a mondák feldolgozásához. Személyes élményként éltük meg itt nővéremmel, hogy a IV. emeleti lakásunkban éveken keresztül óriási mennyiségű forrásanyagot, dokumentumot dolgozott fel a rokon népek népköltési anyagától kezdve a különböző hiteles krónikák tanulmányozásán keresztül a mitológiai forrásokig.

Írói alkotásában Arany János gyönyörű eposza , a Buda halála , is lelkesítette és  nagy munkája eredményeként 1955-ben jelent meg legjelentősebb műve, a  Mondák könyve, amelyben az őseinknek hitt hunok mondáin át a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadait dolgozta fel írói szabadsággal élve egységes, nagy ívű műben.

Gazdag népmesevilágunkból  átmentette és megszemélyesítette könyvében az olyan hitregei alakokat is mint a Napkirály és Szélkirály, akiket még a mitológiai fogalomtárban is az ő egyéni leírása alapján idéznek.

Szülőföldjéhez való erős kötődése nemcsak a nemzeti értékek megmentésében és a páratlanul gazdag, már kiveszőben lévő magyar fogalom-és szókincs használatában merül ki, hanem gyönyörű és méltó emléket állít a Csallóköz eredeti hagyományos Aranykert elnevezésének is.

A lebilincselően megírt kötetben színes cselekményes meseszál vezet egészen a honfoglalás koráig, amely mögött történelmünk rejtőzik.

A Mondák Könyvén nemzedékek nőttek fel és a Móra Kiadó gondozásában  már a 15. kiadás kapható a könyvesboltokban.

Komjáthy István további mondák feldolgozásával is foglalkozott, tervezte a király mondák egybegyűjtését és a Hunyadi Mátyásról szóló gazdag históriák közreadását is. Kisebb történeteket dolgozott még fel a Botond című művében és  műfordításokat is közreadott.

1956-ban tervezte újraindítani a nagymúltú gyermeklapot az „Én Újságom”-at is, -amely egy kiadást ért meg- de sajnos a forradalom után írói munkássága kettétört, szilenciumra ítélték és felfüggesztették állásából, majd ideiglenesen a tanári pályáról is kizárták. Kéziratait a kiadók visszaadták.

Néhány év ismételt tanári munkásság után Édesapám fiatalon 46 évesen 1963 december 20-án hunyt el Budapesten.

Félbemaradt kézirataiból a Móra Kiadó segítségével a Mátyás-mondák könyve jelent meg a király születésének 550. évében. Ez a mű egyedülállóan minden forrást felhasznál, még a szomszéd népek Mátyás mondáit is kiaknázza. Szerkesztőjének véleménye szerint: „nyeresége lesz a magyar irodalomnak…”

A népi emlékezetben megmaradt 19. századi betyárokról szóló színes, izgalmas történeket gyűjtött össze még Somogyban, amelynek végső formába öntését sikeresen Dóka Péter végezte el. A gazdagon illusztrált könyv Betyárvilág címmel jelent meg 2011-ben a Móra Kiadónál.

Családunk folyamatosan törekedett arra, hogy Édesapánk félbeszakadt életművének teljesüljön a célja; a hátramaradt  irodalmi értékek mentése, amely iránytű lehet a fiatalság számára a magyar történelem és folklór megismerésében.

Tisztelt ünneplő Közönség !

Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy mintegy tíz éve Édesapám szülőhelyével szoros kapcsolat alakult ki és Ekelen együtt ünnepeltük a magyar óvoda névadó táblájának felavatását és hálával tartozunk, hogy a községi könyvtár 2009 áprilisában felvette Komjáthy István nevét. Ez a hagyományőrző tevékenység és édesapám szellemi örökségének ápolása nagy lekötelezettséget jelent számunkra. Nemrég emléktábla avatására is sor került szülőhelyén.

Befejezésül megemlítem még, hogy Édesapámra emlékezve Leányfalun a helytörténeti múzeumban egy az életművét teljes körűen bemutató több hónapos kiállítás volt látható, amelyről a Kossuth Rádió is portré műsorban tudósított.

Családunk nevében ezúton köszönetemet fejezem ki, hogy ma Komjáthy István író lakóhelyén - halálának 50. évében - a Móra Kiadóval közösen egy Emléktáblát avathatunk fel.

Komjáthy István

Budapest , XIII. Váci út 34.
2013 november 22-én