Nincs engedélyezve a javascript.
Jó városunk, Párizs

Jó városunk, Párizs
Francia história III.

Szállítás:
2-4 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
3 599 Ft
Borító ár:
3 999 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
3 599 Ft

Árakkal kapcsolatos információk:

 

Borító ár: A könyvön szereplő, a könyv kiadója által meghatározott ár

Korábbi ár: Az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára

Rendeléskor fizetendő online ár: A rendeléskor fizetendő ár

Bevezető ár: Megjelenés előtt leadott megrendelésre érvényes ár

Kötött ár: A terméknek az Árkötöttségi törvény alapján meghatározott legalacsonyabb eladási ára, melyből további kedvezmény nem adható.

 

Robert Merle Francia históriájának harmadik kötetében az orvosi, illetve gyógyszerészi tanulmányaikat befejező Siorac fivérek hazatérnek Périgord-ba, de rövidesen ismét kénytelenek útra kelni, mert Pierre-nek - egy életbevágóan fontos ügy miatt - találkoznia kell a királlyal, IX.
Leírás
Raktári kód:
175381
ISBN:
9789634790303
EAN:
9789634790303
Megjelenés:
2019.
Kötésmód:
keménytáblás, cérnafűzött
Oldalszám:
552
Nyelv:
magyar
Robert Merle Francia históriájának harmadik kötetében az orvosi, illetve gyógyszerészi tanulmányaikat befejező Siorac fivérek hazatérnek Périgord-ba, de rövidesen ismét kénytelenek útra kelni, mert Pierre-nek - egy életbevágóan fontos ügy miatt - találkoznia kell a királlyal, IX. Károllyal. A francia uralkodó éppen arra készül, hogy húgát, Margot hercegnőt - a megbékélés jegyében - hozzáadja a hugenotta Navarrai Henrikhez. Ám keserű csalódás vár azokra, akik azt remélik, hogy ez a házasság megalapozhatja a francia katolikusok és protestánsok közötti békét, mivel az esküvő után néhány nappal egy merénylő megsebesíti Coligny admirálist, a hugenották vezérérét, majd eljön az 1572. augusztus 23-i gyászos éjszaka, amelynek eseményei a Szent Bertalan-éji mészárlás néven vonulnak be a történelembe. A hugenotta nemesség színe-virágának legyilkolása után Franciaországban újra fellángol véres polgárháború.
A szerzőről
Robert Merle
Robert Merle

Robert Merle francia író, aki az akkor még francia gyarmat Algériában született. A párizsi Sorbonne-on szerzett diplomát angol irodalomból. Rövid ideig harcolt a második világháborúban, majd három évet töltött német hadifogságban. Szabadulása után egyetemen tanított, és megírta első regényét, a háborús élményeit feldolgozó Két nap az élet-et, amely elnyerte a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Az 1950-es és 60-as években ismert baloldali elkötelezettségű íróvá vált, könyvet írt Fidel Castróról és az algériai forradalom vezetőjéről, Ahmed Ben Belláról. Politikai-fantasztikus regényeivel világszerte elismertséget szerzett, amelyekben korának politikai és társadalmi problémáit sci-fi díszletek között mutatta be; ilyenek például az Állati elmék, a Malevil és a Védett férfiak. Tizenhárom kötetes történelmi regénysorozata, a Francia história Magyarországon is az egyik legtöbbet olvasott francia íróvá tette.

Vélemények