A kép illusztráció
Jelenleg nem rendelhető
Korábbi ár:
2 117 Ft
Borító ár:
2 490 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
1 743 Ft
Miért tűnt el életünkből a "lassan járj" öröme, miért nem fogadjuk meg a "tovább érsz" jó tanácsát? Hová lettek a népdalok sosem siető vándorlegényei, akik a szabad ég alatt háltak, s egy cseh közmondás szerint "a Jóisten ablakait nézegették"?
Leírás
Raktári kód:
155722
ISBN:
9789634055709
EAN:
9789634055709
Megjelenés:
2016.
Kötésmód:keménytáblás, védőborítóval
Oldalszám:
136
Nyelv:
magyar
Tömeg [g]:
220
Miért tűnt el életünkből a "lassan járj" öröme, miért nem fogadjuk meg a "tovább érsz" jó tanácsát? Hová lettek a népdalok sosem siető vándorlegényei, akik a szabad ég alatt háltak, s egy cseh közmondás szerint "a Jóisten ablakait nézegették"? - teszi fel a kérdést regénye elején Milan Kundera, és elmesél két vidéki utazást - egy XX. századi rohanót és egy XVIII. századi ráérőset -, valamint két szerelmi kalandot.
Az író és felesége egy szállodává alakított Párizs környéki kastélyban tölti a hétvégét. A kastély, ahol a környékbeliek szerint a hajdani lakók kísértenek, a XVIII. században egy különös, libertinus szerelmi románc színhelye volt. A kaland nem mindennapi tapasztalatokat szerzett hőse a kastély parkjában összetalálkozik XX. századi hasonmásával, egy, a kastélyban zajló nemzetközi konferencia résztvevőjével, aki éppoly különös szerelmes éjszakát élt át. A két hős próbálná megosztani egymással érzéseit, élményeit, gondolatait, de próbálkozásuk kudarcra van ítélve. Mintha nem is egy nyelven beszélnének.
A világhírű szerző korunk két nagy egzisztenciális témáját vizsgálja-elemzi ebben a remekül megszerkesztett, igazi szellemi élvezetet nyújtó, vidáman ironikus, szórakoztató regényben: a rohanást (a történelemét és az egyénét), valamint az exhibicionizmust (az intellektuelek és a politikusok erkölcsi exhibicionizmusát, féktelen vágyát, hogy indiszkrét módon közszemlére tegyék magánéletüket).
Az író és felesége egy szállodává alakított Párizs környéki kastélyban tölti a hétvégét. A kastély, ahol a környékbeliek szerint a hajdani lakók kísértenek, a XVIII. században egy különös, libertinus szerelmi románc színhelye volt. A kaland nem mindennapi tapasztalatokat szerzett hőse a kastély parkjában összetalálkozik XX. századi hasonmásával, egy, a kastélyban zajló nemzetközi konferencia résztvevőjével, aki éppoly különös szerelmes éjszakát élt át. A két hős próbálná megosztani egymással érzéseit, élményeit, gondolatait, de próbálkozásuk kudarcra van ítélve. Mintha nem is egy nyelven beszélnének.
A világhírű szerző korunk két nagy egzisztenciális témáját vizsgálja-elemzi ebben a remekül megszerkesztett, igazi szellemi élvezetet nyújtó, vidáman ironikus, szórakoztató regényben: a rohanást (a történelemét és az egyénét), valamint az exhibicionizmust (az intellektuelek és a politikusok erkölcsi exhibicionizmusát, féktelen vágyát, hogy indiszkrét módon közszemlére tegyék magánéletüket).
A szerzőről
Milan Kundera
Milan Kundera 1929-ben született Brnóban, zenészcsaládban. Egyetemi tanulmányai során irodalmat, esztétikát és zenetudományt hallgatott. Pályáját költőként kezdte, majd tanárként és irodalmi szerkesztőként dolgozott. Első regénye, Tréfa (1967) a sztálinista rendszert kritizálta, emiatt ellehetetlenítették, és az 1968-as prágai tavasz támogatásáért eltiltották a publikálástól. 1975-ben Franciaországba emigrált, ahol egyetemi tanárként és íróként folytatta munkáját. 1979-ben megfosztották cseh állampolgárságától, amit csak 2019-ben kapott vissza. Legismertebb regénye A lét elviselhetetlen könnyűsége (1985), amelyből sikeres film is készült. Kundera a modern európai irodalom kiemelkedő alakja, aki regényeiben az emberi sorsok, a történelem és az identitás kérdéseit boncolgatta. 2023-ban, 94 évesen hunyt el Párizsban.
Vélemények
