Bátran élni - Félelmeink és gátlásaink leküzdése
Bátran élni - Félelmeink és gátlásaink leküzdése
Jelenleg nem rendelhető
Korábbi ár:
3 600 Ft
Borító ár:
4 000 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
3 600 Ft
Rengeteg gátlás és félelem van bennünk még a legegyszerűbb helyzetekben is -rettegünk attól, hogy ha megmutatunk magunkból valamit, akkor kitesszük magunkat mások kritikájának, ítéletének, elutasításának.
Sokkal egyszerűbbnek tűnik, ha inkább elrejtőzünk a szerepeink mögé, ha nem mondjuk ki, amit gondolunk, ha nem fejezzük ki, amit érzünk, mert így nem szolgáltatjuk ki magunkat annak, hogy mások nem fogadnak el és nem szeretnek bennünket.
Sokkal egyszerűbbnek tűnik, ha inkább elrejtőzünk a szerepeink mögé, ha nem mondjuk ki, amit gondolunk, ha nem fejezzük ki, amit érzünk, mert így nem szolgáltatjuk ki magunkat annak, hogy mások nem fogadnak el és nem szeretnek bennünket.
Leírás
Raktári kód:
139095
ISBN:
9786155281266
EAN:
9786155281266
Megjelenés:
2015.
Kötésmód:puhatáblás, ragasztókötött
Oldalszám:
276
Nyelv:
magyar
Rengeteg gátlás és félelem van bennünk még a legegyszerűbb helyzetekben is -rettegünk attól, hogy ha megmutatunk magunkból valamit, akkor kitesszük magunkat mások kritikájának, ítéletének, elutasításának.
Sokkal egyszerűbbnek tűnik, ha inkább elrejtőzünk a szerepeink mögé, ha nem mondjuk ki, amit gondolunk, ha nem fejezzük ki, amit érzünk, mert így nem szolgáltatjuk ki magunkat annak, hogy mások nem fogadnak el és nem szeretnek bennünket.
Éljük-e így le az életünket? Óvatosságunkban nem hagyjuk-e ki éppen a lényeget? Képesek lehetünk-e valódi intimitásra, megvalósíthatjuk-e legmélyebb vágyainkat, ha állandó önvédelemre rendezkedünk be?
Úgy látom, a legtöbb ember nem meri azt az életet élni, amit a szíve mélyén kívánna. Azt mondjuk, nincs rá lehetőségünk, de sokszor valójában bátorságunk nincs, hogy kivívjuk, megteremtsük azt. Ehhez ugyanis egyrészt el kellene hinnünk azt, hogy képesek vagyunk rá, másrészt elsősorban saját belső hangunkra hallgatni, nem pedig mások - gyakran jóakaratú, de megalapozatlan, önös érdekekre épülő, vagy akár kifejezetten romboló - véleményére. Azon erőlködünk egész életünkben, hogy másoknak megfeleljünk, hogy ne gondoljanak rosszat rólunk, ne szóljanak meg, ne bántsanak minket, miközben önmagunkat cserbenhagyjuk. Miért nem tesszük fel néha a kérdést: És akkor mi van?! Mi van akkor, ha valami nem sikerül, ha valaki nem fogad el? Megéri-e lemondani arról, hogy a saját bensőnkből fakadó, autentikus életünket éljük, csak azért, hogy soha meg ne sérüljünk, el ne utasítsanak, el ne bukjunk (ami minden bizonnyal így is, úgy is lehetetlen)? Azt tapasztalom, hogy visszatekintve mindig megbánjuk, ha nem tesszük meg, ami igazán fontos lett volna számunkra, ha elszalasztjuk azokat a lehetőségeket, amelyek által azzá lehetnénk, akik lenni szeretnénk.
Igen, vannak az életben rettenetesen nehéz és ijesztő helyzetek, amikor természetes, hogy félünk - mint ahogy olyan mély felnőttkori gátlások és szorongások is, amelyek korai sérülésekből fakadnak, így gyakorlatilag beleíródtak a sejtjeinkbe. Ilyenkor valóban nem könnyű a dolgunk - de vannak eszközök a kezünkben, és szó sincs arról, hogy ebbe bele kellene törődnünk, hogy ne élhetnénk bátran és hitelesen az életünket, ha így akarjuk, és erőfeszítést teszünk érte.
Sokkal egyszerűbbnek tűnik, ha inkább elrejtőzünk a szerepeink mögé, ha nem mondjuk ki, amit gondolunk, ha nem fejezzük ki, amit érzünk, mert így nem szolgáltatjuk ki magunkat annak, hogy mások nem fogadnak el és nem szeretnek bennünket.
Éljük-e így le az életünket? Óvatosságunkban nem hagyjuk-e ki éppen a lényeget? Képesek lehetünk-e valódi intimitásra, megvalósíthatjuk-e legmélyebb vágyainkat, ha állandó önvédelemre rendezkedünk be?
Úgy látom, a legtöbb ember nem meri azt az életet élni, amit a szíve mélyén kívánna. Azt mondjuk, nincs rá lehetőségünk, de sokszor valójában bátorságunk nincs, hogy kivívjuk, megteremtsük azt. Ehhez ugyanis egyrészt el kellene hinnünk azt, hogy képesek vagyunk rá, másrészt elsősorban saját belső hangunkra hallgatni, nem pedig mások - gyakran jóakaratú, de megalapozatlan, önös érdekekre épülő, vagy akár kifejezetten romboló - véleményére. Azon erőlködünk egész életünkben, hogy másoknak megfeleljünk, hogy ne gondoljanak rosszat rólunk, ne szóljanak meg, ne bántsanak minket, miközben önmagunkat cserbenhagyjuk. Miért nem tesszük fel néha a kérdést: És akkor mi van?! Mi van akkor, ha valami nem sikerül, ha valaki nem fogad el? Megéri-e lemondani arról, hogy a saját bensőnkből fakadó, autentikus életünket éljük, csak azért, hogy soha meg ne sérüljünk, el ne utasítsanak, el ne bukjunk (ami minden bizonnyal így is, úgy is lehetetlen)? Azt tapasztalom, hogy visszatekintve mindig megbánjuk, ha nem tesszük meg, ami igazán fontos lett volna számunkra, ha elszalasztjuk azokat a lehetőségeket, amelyek által azzá lehetnénk, akik lenni szeretnénk.
Igen, vannak az életben rettenetesen nehéz és ijesztő helyzetek, amikor természetes, hogy félünk - mint ahogy olyan mély felnőttkori gátlások és szorongások is, amelyek korai sérülésekből fakadnak, így gyakorlatilag beleíródtak a sejtjeinkbe. Ilyenkor valóban nem könnyű a dolgunk - de vannak eszközök a kezünkben, és szó sincs arról, hogy ebbe bele kellene törődnünk, hogy ne élhetnénk bátran és hitelesen az életünket, ha így akarjuk, és erőfeszítést teszünk érte.
A szerzőről
dr. Almási Kitti
Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus, előadó és írónő. Népszerű könyveinek célja az, hogy minél több embert segítsen abban, hogy kudarcait inkább tanulásként élje meg, többet lásson és fogadjon el önmagából, valamint legyen pozitívabb az önbecsülése. Önálló szerzeményei, mint a Hűtlenség, a Bátran élni, és a Lezárás, Elengedés, Újrakezdés mellett több pszichológiai mű társszerzője, és egyben Nyitott Akadémia lelkes előadója. Az elmúlt évtized során sok száz előadást tartott Magyarország különböző pontjain és határainkon túl is. Előadóként is legalább olyan figyelemreméltó, mint szerzőként, sőt a személyes találkozások annyira inspirálják, hogy sokak szerint ilyenkor van elemében igazán. Számos rádióműsor, magazin és tévécsatorna rendszeres szakértőjeként igyekszik bepillantást nyújtani a pszichológiai kérdések szerteágazó területeibe és segíteni mindenkinek, aki gondokkal küszködik.
Életpályája
Almási Kitti 1998-ban szerzett diplomát az ELTE pszichológia szakán. Ezt követően a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának ösztöndíjas hallgatója volt, ezután 2003-ban szerezte meg a Ph.D. fokozatát. 2004-ben abszolválta a klinikusi szakvizsgáját. 2000-től kezdve az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (Lipótmező) dolgozott, a III.-as Pszichiátriai Ambulancián, de az intézet bezárása, valamint gyermekei megszületése óta magánpraxist indított. Emellett előadásokat tart és publikál.
Pályája kezdeteként főként drogproblémákkal és egyéb függőségekkel küzdő személyekkel foglalkozott, majd a szexuális bántalmazást/zaklatást elszenvedett nők és férfiak terápiája töltötte ki a munkája nagy részét. A Lipótmezei intézetben ismerkedett meg közelebbről a hangulat- és szorongásos zavarok terápiájával, amely később a meghatározó terápiái fókuszává vált. Szíve szerint a család- és párterápiás módszereket alkalmazza a leginkább, amelyek elengedhetetlenek a házassági és párkapcsolati, valamint a kommunikációs és evészavarok esetében.
Dr. Almási Kitti önsegítő, pszichológiai könyvei támaszt nyújtanak a legnehezebb helyzetekben, megoldást kínálnak a kihívásokkal és megmérettetésekkel teli időszakokban. Művei a kitartásról és megküzdésről szólnak, melyeket érthető és átlátható köntösben fogalmaz meg olvasói számára. Sikere valószínűleg a lényegretörő és világos üzeneteiben, valamint az olvasmányos és élvezetes stílusában rejlik.
Fedezd fel a szerző legjobb műveit és a további, nagyszerű pszichológiai és önfejlesztő könyvkínálatunkat!
Vélemények
