A regény középpontjában látszólag egy rövid házasság története áll. 1946-ban Lote Józsi vegyészmérnök, régi, illegális kommunista feleségül veszi hajdani szerelmét, Szucs Dóri grafikust. A két ellenkezo természetu ember házassága ? bár szeretik egymást ? pár év alatt válságba kerül. Dóri egy ideig a maga módján alkalmazkodni próbál férjéhez, 1949-re azonban elbizonytalanodik, s túlbuzgóságban megnyilvánuló félelme egész környezetével, még férjével is szembefordítja.
A történet alakjainak alapos megismertetéséhez az író a múlt különbözo rétegeit idézi fel, elsosorban Dóri gyermekkorát, a ?buvös kört?, a Szucs család különös és vonzó légkörét, majd az idosebb Szucs leánynak, a gyönyöru Vilmának a házasságát, azután a túl érzékeny Dóri életének szeszélyes fordulatait. A múlt szuggesztív ereju megjelenítése érthetové teszi a házassági válságnak a jellemek különbségébol származó legapróbb tüneteit is, s ugyanakkor rendkívüli mértékben kitágítja a történetet. A házassági válság rajza tehát szinte észrevétlenül a Szucs család regényévé szélesül, egymásba fonódó vagy egymástól távolodó emberi sorsok gazdag, eleven áradatává, amelynek sodra ellenállhatatlanul magával ragadja az olvasót.