A kép illusztráció
Csernobili ima
Csernobili ima
Sorozat:
Sorozat:
Jelenleg nem rendelhető
Borító ár:
2 499 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
2 249 Ft
Szvetlana Alekszijevics (1948-) belarusz származású Nobel-díjas írónő két évtizedet szánt témája feldolgozására. Az illegalitásban élő szerzőt folyamatos inzultus éri az orosz kormány részéről, véleményét nem rejti véka alá a nemzetközi sajtóban.
Leírás
Raktári kód:
208044
EAN:
9789635045822
Megjelenés:
2022.09.15.
Kötésmód:kartonált
Oldalszám:
432
Nyelv:
magyar
Tömeg [g]:
350
Szvetlana Alekszijevics (1948-) belarusz származású Nobel-díjas írónő két évtizedet szánt témája feldolgozására. Az illegalitásban élő szerzőt folyamatos inzultus éri az orosz kormány részéről, véleményét nem rejti véka alá a nemzetközi sajtóban. Dokumentarista művei hűen mutatják be a huszadik századi történelem civil oldalát, nehéz feledni a hőseit.
1986. április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla...
Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem belarusz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem tették hozzá, hogy Minszket és Fehéroroszországot viszont beborította. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. 2022-ben sajnos ismét közelebb került hozzánk Csernobil szimbóluma és fenyegetése is.
Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövő számára hagyott jelekből.
1986. április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla...
Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem belarusz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem tették hozzá, hogy Minszket és Fehéroroszországot viszont beborította. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. 2022-ben sajnos ismét közelebb került hozzánk Csernobil szimbóluma és fenyegetése is.
Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövő számára hagyott jelekből.
A szerzőről
Szvetlana Alekszijevics
Szvetlana Alekszijevics, 1948-ban született fehérorosz író, a Szovjetunió késői éveinek és felbomlásának egyik leghitelesebb krónikása. Újságíróként kezdte pályafutását, és olyan érzékeny témákat dolgozott fel, mint a nők szenvedései a második világháború alatt, az afganisztáni háború és a csernobili katasztrófa. Legismertebb műve a Csernobili ima, amely alapján készült a 2019-es Csernobil tévésorozat. Alekszijevics 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Politikai üldöztetése miatt 2000-ben el kellett hagynia Fehéroroszországot, de 2011-ben visszatérhetett Minszkbe.
Vélemények
