A szerző folytatja 1980-as regénye, a kultuszkönyvvé mitizált Dzsentlmenek történetét. Ott veszi fel a szálat, ahol a Dzsentlmenekben elszakította, illetve huszonöt év után némiképpen másképp folytatja mondandóját igazságról és hazugságról, összeesküvés-elméletekről, a politika és a gazdaság összefonódásának mindent átható csapdáiról.
Klas Östergren Gengszterek című remeklésében folytatja 1980-as regénye, a kultuszkönyvvé mitizált Dzsentlmenek történetét. A szerző ott veszi fel a szálat, ahol a Dzsentlmenekben elszakította, illetve huszonöt év után némiképpen másképp folytatja mondandóját igazságról és hazugságról, összeesküvés-elméletekről, a politika és a gazdaság összefonódásának mindent átható csapdáiról, a legsötétebb alvilágról – s teszi mindezt egy gyönyörű és tragikus, élethosszig tartó szerelmi történet formájában.
A Gengszterek világában semmi és senki nem megbízható, az igazság ki nem mondható, és már magának az igazságnak a léte is megkérdőjelezett. E paranoiás mestermű az összeesküvés-elméletek jellegzetességeit viseli magán, s egyben megmutatja egy író fájdalmas utazását a fiatalos bizalomtól az igazi mester érettségéig és kételyeiig.
Klas Östergren ugyanazt a nyelvet beszéli, mint a kortárs világirodalom legnagyobb alakjai: Don DeLillo, Paul Auster és Ian McEwan. Művei is méltán nevezhetők a 20. század végi, 21. század eleji literatúra legnagyszerűbb alkotásainak.
Klas Östergren svéd író, forgatókönyvíró, műfordító 1955-ben született Stockholmban. Első regénye 1975-ben Attila címmel jelent meg, majd öt évvel később, alig huszonöt évesen nagy sikert aratott a magyar olvasók számára is már ismert Dzsentlmenekkel.
Gengszterek című regényét a kortárs skandináv irodalom kimagasló teljesítményeként jegyzik. A művet Augustprisetre, az egyik legrangosabb svéd irodalmi díjra jelölték, s elnyerte a Samfundet De Nio – Svédország legpatinásabb irodalmi társasága – nagydíját. Nem véletlenül, hiszen a Gengszterek igen nagy téteket kínál az olvasók számára: minthogy az életet teszi a műalkotás igazság–hazugság mérlegére.
A Gengszterek részben „a regény” megírásáról, közelebbről az 1980-ban átütő sikert hozó Dzsentlmenek keletkezési körülményeiről szól, valamint az azóta eltelt huszonöt évnyi „életről”. Dermesztő~ logikával felépített cselekménye a rémregények műfajában gyökerezik, és ez a sajátosság a művet „magas labdakezelése” ellenére is lebilincselő és szórakoztató olvasmánnyá teszi.