Márai Sándor
Író, költő, újságíró, aki már nagyon korán, a 30-as években korának legismertebb, legelismertebb írói közé tartozott. Legtermékenyebb írói időszaka az 1930 és 1942 közötti évekre tehető. 1948-ban elhagyta Magyarországot és onnantól kezdve szinte a nevét sem lehetett említeni. Disszidálása mellett az irodalmi életből való kiiktatásának másik oka, hogy írói munkásságának középpontjában a magyar polgárság és a polgári eszmények álltak.
Életműsorozatának új kiadását csak halála után, 1990-ben kezdhették meg, mert egyetlen könyvének kiadásához sem járult hozzá, amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodtak. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Ismert művei: Idegen emberek (1931), Egy polgár vallomásai (1934), Eszter hagyatéka (1939), A gyertyák csonkig égnek (1942), Füves könyv (1943), Boros könyv (2012)