Nincs engedélyezve a javascript.
Tíz szál gyertya
A kép illusztráció

Jelenleg nem rendelhető
Korábbi ár:
2 250 Ft
Borító ár:
2 500 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
2 125 Ft

Árakkal kapcsolatos információk:

 

Borító ár: A könyvön szereplő, a könyv kiadója által meghatározott ár

Korábbi ár: Az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára

Rendeléskor fizetendő online ár: A rendeléskor fizetendő ár

Bevezető ár: Megjelenés előtt leadott megrendelésre érvényes ár

Kötött ár: A terméknek az Árkötöttségi törvény alapján meghatározott legalacsonyabb eladási ára, melyből további kedvezmény nem adható.

A weboldalon feltüntetett minden ártípus bruttó ár.

Életműsorozatunk legújabb kötete először 1947 őszén, vagyis „a fordulat évé”-ben látott napvilágot, és a következő esztendő márciusától már a második kiadása került a könyvesboltokba. E fokozott érdeklődés feltűnően ütközik a bírálók véleményével, akik mindenekelőtt az elmélyült társadalomábrázolást hiányolták a Tíz szál gyertyából, alapvető fogyatékosságnak tartva, ami pedig egy átgondolt teória következménye. A gyökeres változások inspirálta aktualitást keresték az elbeszélésekben, látszólag fel sem tételezve egy egészen másfajta időszerűséget. Nem ismerték fel vagy nem akarták-merték felhívni arra a tündéri realizmusra a figyelmet, amely nemcsak olyannak láttatja a világot, amilyen, hanem amilyennek lennie kellene. E sajátosság korábban is elbizonytalanította Fekete István kritikusait, a fordulat évében azonban már egyenesen elfogadhatatlanná tette.

Leírás
Raktári kód:
156580
ISBN:
9789632670126
EAN:
9789632670126
Megjelenés:
2008.
Kötésmód:
keménytáblás
Oldalszám:
200
Nyelv:
magyar
Tömeg [g]:
390

Életműsorozatunk legújabb kötete először 1947 őszén, vagyis „a fordulat évé”-ben látott napvilágot, és a következő esztendő márciusától már a második kiadása került a könyvesboltokba. E fokozott érdeklődés feltűnően ütközik a bírálók véleményével, akik mindenekelőtt az elmélyült társadalomábrázolást hiányolták a Tíz szál gyertyából, alapvető fogyatékosságnak tartva, ami pedig egy átgondolt teória következménye. A gyökeres változások inspirálta aktualitást keresték az elbeszélésekben, látszólag fel sem tételezve egy egészen másfajta időszerűséget. Nem ismerték fel vagy nem akarták-merték felhívni arra a tündéri realizmusra a figyelmet, amely nemcsak olyannak láttatja a világot, amilyen, hanem amilyennek lennie kellene. E sajátosság korábban is elbizonytalanította Fekete István kritikusait, a fordulat évében azonban már egyenesen elfogadhatatlanná tette.


Az évtized első felének világháborús zaklatottsága után és az erőszakos politikai-társadalmi változtatások elszenvedőjeként Fekete István a hit és a szeretet megtartó erejére kívánt emlékeztetni a Tíz szál gyertya elbeszéléseiben. Nem a múltat, hanem a magánélet hol fájdalmas, hol örömteli pillanatait idealizálta a privát szféra módszeres és mind hatékonyabb ellenőrzése idején.


A különösen kedvelt Gárdonyitól és Bársony Istvántól egyaránt örökölt mintának megfelelően az író egy lehetséges esztendő március közepétől december közepéig tartó hónapjaihoz kötve fűzte egymáshoz a kötet elbeszéléseit. Az addig következetesen hónap-, illetve évszakváltó kronológia ívét a nyolcadik gyertya története töri meg. Ez ugyanis nem elbeszélés a tündéri realizmus jegyében, hanem egy valóságos ostromnapló kötetbe illesztett részlete.


A budapesti harcok és az azt követő változások igazolták Fekete István félelmeit. A hazai kultúrát is egyre inkább a saját szándékai szerint átpolitizáló hatalom elutasította a hivatalos irányvonallal összeegyeztethetetlen – leplezetlenül keresztény szemléletű és erkölcsiségű – értékrendjét. Korszerűtlennek bélyegezték, és ezért a megváltozott világban érdektelennek.


S ehhez a Tíz szál gyertya ürügy lehetett, hiszen a fordulat évében Fekete István fel-fellobbanó gyertyákról írt, amelyek „imbolygó, puha fénye távoli naptárakra és boldogabb emberekre világít”.


A szerzőről
Fekete István
Fekete István

Fekete István író 1900. január 25-én látta meg a napvilágot Göllén, Somogy megyében. Édesapja Fekete Árpád tanító, édesanyja Sípos Anna. A szerző a mai napig az egyik legnépszerűbb magyar író, aki számos nagy sikerű ifjúsági könyv, valamint vadász- és állattörténet megalkotója. Csathó Kálmnnal közösen az „erdész-vadász irodalom” legjelentősebb írói közé sorolják. Jókai Mór mellett minden idők legolvasottabb magyar szerzőjeként tartják számon. 2002 decemberéig közel 9 millió példányban adták ki műveit magyar nyelven. Továbbá külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg a könyvei.  A szerzőről úgy tartják, hogy alkotásaiban irodalmi szintre emelte a természet és a vele harmóniában élő ember ábrázolását. Fekete István 1970. június 23-án hunyt el Budapesten.

Az egyik legismertebb ifjúsági regénye a Tüskevár (1957), amely két városi fiú kalandjait öleli fel, akik a Balaton és a Zala folyó csücskében töltik el a nyarukat, ahol sokféle élményben lesz részük, többek között megismerkednek a természet rejtelmeivel. A férfivá válás rögös útján segíti őket egy idős férfi, akit Matula bácsinak hívnak. A könyv 1960-ban a József Attila-díjat kapott, ezt követően pedig 1967-ben filmet is készítettek belőle. 1959-ben megjelent a Tüskevár folytatása, a Téli berek című ifjúsági regény is. Ez a mű is, csakúgy, mint a Tüskevár, valamint a Vuk a kis róka története felkerült a Top 100 legolvasottabb magyar regények listájára.

Magánélete

Fekete István az általános iskolai tanulmányainak az első 4 osztályát a szülőfalujában, majd az ötödik osztályt már Kaposváron végezte el. 1923-ban abszolválta az első félévet a debreceni Gazdasági Akadémián, majd 1924-től a magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára járt, ahol 1926-ban mezőgazdászként szerzett diplomát. 1929. December 12.-én összekötötte életét egy bakócai belgyógyász lányával, Piller Edittel, akivel később Ajkára költözött. 1930-ban született meg lánya, Edit, majd 1932-ben fia, István. A lánya 18 évesen apácának állt, a fia pedig 1956-ban külföldre költözött.

Fedezd fel a Book24 széles kínálatában a nagyszerű Fekete István regényeket!

Vélemények