2018. január 1. napján lépett hatályba a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló a 2017. évi CXVIII. törvény.
E jogszabály megszületése a bírósági polgári nemperes eljárások kapcsán mérföldkőnek tekinthető. Korábban ugyanis kizárólag jogirodalmi szinten jelentkezett egyértelműen az igény a bíróságok hatáskörébe tartozó polgári nemperes eljárások alapvető szabályainak egy kódexbe történő integrálására, amely a Bpnp. elfogadásával és hatálybalépésével már normatív szinten is megjelent.
2018. január 1. napján lépett hatályba a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló a 2017. évi CXVIII. törvény.
E jogszabály megszületése a bírósági polgári nemperes eljárások kapcsán mérföldkőnek tekinthető. Korábban ugyanis kizárólag jogirodalmi szinten jelentkezett egyértelműen az igény a bíróságok hatáskörébe tartozó polgári nemperes eljárások alapvető szabályainak egy kódexbe történő integrálására, amely a Bpnp. elfogadásával és hatálybalépésével már normatív szinten is megjelent.
Közel öt év telt el a Bpnp. hatálybalépése óta, így számos a mindennapos jogalkalmazói munka során felmerült kérdésre szükséges választ adni.
Jelen kommentár alapvető célja tehát a jogalkalmazók munkájának a megkönnyítése, éppen ezért valamennyi törvényi rendelkezés magyarázata során a gyakorlati kérdések elemzését, illetve az azokra adható lehetséges válaszokat is tartalmazza. Ugyanakkor tekintettel kell lenni arra is, hogy polgári nemperes eljárásokról lévén szó, két szempontból is kötött a szerző keze: egyrészt a funkcionális hatály által alkalmazandó polgári perjogi szabályok alkalmazhatóságát nagymértékben a jogtudomány, a jogdogmatika dolgozta ki (és jelenleg is fejleszti), másrészt a bírósági polgári nemperes eljárásokban a felülvizsgálat számos esetben kizárt, így a Kúria által közzétett határozatok folytán megvalósuló jogegységesítés kisebb mértékben jelentkezik, mint a polgári peres eljárások esetében.
A fentiekre tekintettel az alapvetően gyakorlatorientált kommentár a szükséges terjedelemben a jogirodalom és a jogtudomány eredményeire, álláspontjára is kitér.