Levegőt - Lélegzetelállító etológia
Levegőt - Lélegzetelállító etológia
Szállítás:
2-5 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
4 049 Ft
Borító ár:
4 499 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
3 239 Ft
A modern ember az elmúlt három-négy évtizedben szinte nagyobb változásokat élt át, mint a korábbi száz évben. A génkutatás, az informatika, a mesterséges intelligencia, az internet, a mobiltechnológia alapjaiban formálták át nemcsak a világról való tudásunkat, de mindennapi rutinjainkat. Ugyan ki tudná ma elképzelni az életét számítógép, mobiltelefon, automaták, precíz képalkotó orvosi vizsgálatok, elektronikus ügyintézés, "okos"-megoldások nélkül - hacsak nem valamely archaikus társadalom tagjaként él egy világtól elzárt őserdőben?
Leírás
Raktári kód:
206374
ISBN:
9789635721344
EAN:
9789635721344
Megjelenés:
2022.
Kötésmód:keménytáblás, cérnafűzött
Oldalszám:
258
Nyelv:
magyar
A modern ember az elmúlt három-négy évtizedben szinte nagyobb változásokat élt át, mint a korábbi száz évben. A génkutatás, az informatika, a mesterséges intelligencia, az internet, a mobiltechnológia alapjaiban formálták át nemcsak a világról való tudásunkat, de mindennapi rutinjainkat. Ugyan ki tudná ma elképzelni az életét számítógép, mobiltelefon, automaták, precíz képalkotó orvosi vizsgálatok, elektronikus ügyintézés, "okos"-megoldások nélkül - hacsak nem valamely archaikus társadalom tagjaként él egy világtól elzárt őserdőben?
E kézzelfogható változásoknak számos lelki és társadalmi szinten megnyilvánuló hatását is tapasztaljuk: egyre kevésbé vagyunk közösségi létezésre utalva, fokozódó önállóságukban pedig lassan egyszemélyes csoportokká alakultunk. Ez egyfelől táptalaja az elmagányosodásnak, másfelől korábban soha nem tapasztalt szabadsággal és kreativitással jár: az ember életében csak úgy sorjáznak az újítások. A létezésünk kényelmesebbé válásának azonban meg kell fizetni az árát: a klímaválság, a kifogyó energiakészletek, a járványok, a pusztuló Föld már rég nem a jövő zenéje.
Kevesen tudnak olyan érdekfeszítően és szórakoztatóan beszélni húsbavágó, komoly és időszerű kérdésekről, mint Csányi Vilmos, aki dörgedelmes próféciák helyett görbe tükröt tart emberi gyarlóságaink - olykor állati butaságaink - elé. A neves humánetológus írásaiban minden színtiszta tudomány, mégis felszabadítóan derűs, sokszor kacagtató olvasmányok ezek, legyen szó akár arról, mi tette olyan sikeressé az emberi csoportosulásokat az állatokéival szemben; miért vagyunk meggyőzhetők olyan könnyen szinte bármiről; miért szeret az ember kutyát tartani, és miért nem például zsiráfot; mi célból született a divat; és vajon rafináltan gondolkodik-e kedvenc cicánk, amikor elcsal bennünket a kanapéról, hogy ő ülhessen oda. Csányi Vilmos csupa olyan kérdésre válaszol lélegzetelállítóan izgalmasan, amely mindannyiunkat foglalkoztat - vagy amit sosem mertünk megkérdezni...
A szerzőről
Csányi Vilmos
Csányi Vilmos Széchenyi-díjas magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudomány volt főszerkesztője. 1935. május 9-én született Budapesten. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Tudományterjesztési és szépirodalmi munkássága is jelentős.
Munkássága
1965-ben védte meg a biológiai tudományok kandidátusi értekezését, témája a biológiai fehérjeszintézis szabályozása volt. 1970-ben kapta meg akadémiai doktori fokozatát molekuláris biológiai kutatásokért. Az MTA Neurobiológiai Bizottságának, illetve az Állatkísérleti Bizottságnak lett tagja. 1995-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2001-ben pedig rendes tagjává. 1994-ben a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségei mellett az 1990-ben megalakult Magyar Etológiai Társaság elnöke, később tiszteletbeli elnöke lett. Tagja a Biológiai Társaságok Nemzetközi Uniója (IUBS) oktatási szakbizottságának (CBE), ahol egy humánetológiai projektet vezet. 2001-ben a Magyar Tudomány főszerkesztője lett, emellett 1973-tól az Élet és Tudomány, 1989-től az Acta Biologica Hungarica szerkesztőbizottságának tagja. Ezenkívül 1993–1996-ban a World Future: Journal of General Evolution című folyóiratnál is tevékenykedett.
Biokémiai kutatásai során a bakteriális fehérjeszintézis bizonyos szabályozó elemeit derítette fel. 1973-tól halakon végzett magatartásgenetikai, majd etológiai vizsgálatai során sikerült új genetikai módszereket kidolgoznia genetikailag homogén haltörzsek előállítására. Etológiai munkásságának középpontjában az úgynevezett kulcsingerek szerepének kimutatása, elsősorban ragadozófelismerési és tanulási folyamatokban. Nevéhez fűződik az evolúció általános elméletének kidolgozása, amely a biológiai evolúció mellett technikai, pszichológiai, illetve kulturális folyamatokra is átültethető, értelmezhető. Jelentős a kutyákon lefolytatott etológiai vizsgálatai is. Az etológiai kutatások mellett elméleti biológiai stúdiumokat is folytatott, ebben a témában több publicisztikája is megjelent. A Nagykutya csillagképben csillagot neveztek el róla 1999-ben.
Több mint kétszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Ezenkívül közel harminc könyvet írt. Jelentős tudománynépszerűsítő és publicisztikai munkássága is. A 2000-es évek második felében kezdett el szépirodalommal foglalkozni. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.
Fedezd fel a szerző nagyszerű műveit és a további hobby, szabadidő témájú könyvkínálatunkat!
Vélemények
