A költészet egyszerre az emberi lélek művészi tevékenysége és irodalmi munkásság, mint emberi beszédmű. Ha csak ezt a leírást olvassuk, akkor nem biztos, hogy megszületik bennünk a vágy, hogy azonnal rohanjunk felütni egy verseskötetet. Pedig nem is tévedhetnénk nagyobbat. Mert a vers, a költészet létszükséglet. A magyar költészet napjára összeállított könyvajánlónkban mindenki megtalálhatja a kedvencét.
Ha tudományos oldalról közelítjük meg a versek világát, akkor azt mondhatjuk, hogy a költészet termékei műalkotások, amelyeknek kizárólag művészi feladatuk van mindenféle elméleti és gyakorlati cél nélkül. Egyszerűen fogalmazva: a költemények közvetlen és fő feladata, hogy gyönyörködtessenek.
Versre fel!
A versolvasás az olvasás mélyebb bugyraiba vezet. A versolvasásra időt kell szánni. Időt az elmélyülésre. Egy versben nincs mit átugorni, nincs mit továbblapozni. De ha nem sietünk, ha képesek vagyunk megadni mindenkinek, amit kell, akkor csak nyerhetünk: magunk mögött hagyhatjuk a megszokottságot és olyan élményben lehet részünk, amely hosszú időre feltölt és elvarázsol.
A verseket számos közhely övezi és ezek a sztereotípiák bizony elriaszthatják a hétköznapi embert attól, hogy az irodalomnak ezt a formáját válassza kikapcsolódásként.
Mert (m)ilyenek a versek?
Sokszor halljuk, hogy a versek bonyolultak, érzelgősek, nem egyértelműek, elvont jelentéstartalmúak, unalmasak.
Mindez akár igaz is lehetne, ha nem inkább arról lenne szó, hogy mi magunk vagyunk azok, akik nem akarjuk megérteni a versek sajátságos világát, mert arra energiát kell szánni, a költemények nem adják csak úgy át magukat nekünk. Ez a fajta viselkedés pedig szembemegy modern világunk „mindent azonnal megkapni” életérzésével. További nehezítés lehet, hogy egy vers mindenkinek mást mond, mást ad. A versek értelmezése mindig az egyéntől, az adott pillanatban megélt érzelmeitől függ.
A versek türelmet és odafigyelést igényelnek, amelyre nem mindig vagyunk felkészülve. Ugyanakkor a versolvasás számtalan előnnyel is jár: felfrissíti az agyat, a gondolkodást, fejlődik általa a kreativitás és a memória.
A magyar költészet napja
Magyarországon a magyar költészet napját 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük. Az ünnep kapcsán összegyűjtöttük – egyebek között a verseskönyvek kínálatából - azokat a kiadványokat, amelyek közelebb hozhatják hozzánk a magyar líra műfaját.
Első ajánlatunk Lutter Imre – Ha szeretsz… Sorok között Lutter Imrével című kötete, amelynek középpontjában a szerelem és a szeretet áll minden létező megnyilvánulási formájában. A könyvben interjúk olvashatók közismert emberekkel, akiknek az életében volt egy pont, amikor a költészet, a vers valamilyen okból kifolyólag fontossá vált. Ezeket a pillanatokat örökíti meg ez a kötet, miközben a lapok hasábjain megelevenedik az élet a kudarcoktól a sikerig és mellette az a bizonyos vers.
Folytassuk az ünnepi sort Pál Sándor Attila – Daloskönyv című verseskönyvével, amelyben különböző stílusok és hangnemek keverednek. Az énekes-dalszerző új kötetében újfent a dal, mint műfaj megszólalási formáit keresi egy olyan térben, amely kifejezetten a mi világunkra, Közép-Európára jellemző.
Nyáry Krisztián – Így szerettek ők 3. című könyve kicsit kilóg a sorból, hiszen műfaji besorolása szerint életrajz és nem verseskötet. De a kiadványnak így is abszolút helye van a könyvválogatásunkban, mert főszereplői írók és költők, akik nem mindennapi arcukat mutatják meg számunkra egy nem mindennapi író szemüvegén keresztül.
Nyáry Krisztián révén bepillantást nyerhetünk a magyar líra kiemelkedő alakjainak szerelmi életébe, bánataikba, csalódásaikba, örömeikbe és vágyaikba.
Utolsóként jöjjön egy gyerekkönyv! A Móra Könyvkiadónál megjelent Antanténusz című kiadvány az óvodás korosztálynak tartalmaz mondókákat és mókás verseket. A legismertebb és legszebb magyar népi mondókák mellett költőóriásaink klasszikus művei is helyet kaptak a gyűjteményben, hogy a kicsik minél hamarabb megismerkedhessenek a költészet adta gyönyörűséggel.