A Zsoldos-díj: A magyar fantasztikum legfontosabb elismerése

A hazai science fiction és fantasy irodalom világában kevés olyan rangos és presztízsértékű elismerés létezik, mint a Zsoldos Péter-díj. Több mint két évtizedes történetével, megújuló szemléletével és évről évre bővülő kategóriáival a Zsoldos-díj a magyar fantasztikus irodalom legfontosabb mérföldköve lett – egy olyan szellemi örökség ápolója, amely nemcsak emléket állít névadójának, Zsoldos Péternek, de lehetőséget is teremt a jelen és a jövő alkotóinak a szakmai és olvasói figyelem elnyerésére.

A 2024-es díjazottak pedig kiváló példái annak, milyen sokszínű és gazdag a hazai fantasztikum világa:

Legjobb regény: Rusvai Mónika - Kígyók országa

Legjobb novella: Gaura Ágnes - Az erdő szíve

Legjobb fordítás: Horváth Vivien – R. F. Kuang: Bábel

Közönségdíj: Markovics Botond - Felfalt kozmosz

A díj névadója, Zsoldos Péter 1930-ban született az Alföldön, Szentes határában. Gyermekkorát a természet szeretete, majd az olvasás iránti rajongás határozta meg. Bár tizenöt éves korától író szeretett volna lenni, a Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát, később a Magyar Rádió szerkesztőjeként dolgozott, és közben pszichológiát is tanult. Ezek az életpályák és érdeklődési területek összefonódnak regényeiben is, amelyekben a tudomány, a zene, az emberi lélek és a társadalmi kérdések egyaránt hangsúlyosan megjelennek.

Zsoldos az 1960-as évektől kezdve alkotott maradandót a magyar sci-fi irodalomban. Első regénye, „A Viking visszatér” alapvetése volt a később trilógiává bővülő Gregor Man-sorozatnak. A történet egy űrhajósból lett istenkirály történetén keresztül vizsgálja a civilizáció, a hatalom és az isteni szerep kérdéseit. A trilógia második kötete, a „Távoli tűz”, már történelmi regényként tálalt fantasztikus eseményeket, míg a „Az utolsó kísértés” záró epizódként a sorozat filozófiai mélységeit bontotta ki.

Zsoldos műveiben egyaránt fellelhető az Asimov-féle robotika logikája, Lem morális dilemmái, de talán még fontosabb, hogy saját hangján, pszichológiai és társadalmi mélységgel vizsgálta az ember és a technológia viszonyát. A hetvenes években jelent meg „A feladat”, valamint a „Ellenpont”, melyek a küldetés és az erkölcsi felelősség kérdéseit feszegetik. 1983-ban publikálta „A holtak nem vetnek árnyékot” című regényét, amely Fred Hoyle „A fekete felhő” című művével vitázik – nem csillagászati, hanem pszichológiai síkon.

1997-ben, Zsoldos Péter halálának évében a fantasztikus irodalom hazai közössége, családja és Salgótarján városa együtt úgy döntött, emlékét a róla elnevezett díjjal örökíti meg.

A Zsoldos Péter-díjat 1997-ben alapította az Avana Egyesület a Zsoldos-családdal és Salgótarján városával közösen. Évtizedeken át a díjat a HungaroCon nevű eseményen adták át és a magyar sci-fi élet egyik meghatározó intézményévé vált. Az évek során azonban felmerült az igény a szakmai megújulásra, a zsűrizés transzparenciájának növelésére, illetve arra, hogy a fantasy és a fantasztikum más alműfajai is megjelenhessenek a díj égisze alatt.

A fordulat 2020-ban történt meg, amikor a Zsoldos-család átvette a díj gondozását és egy független, szakmai zsűritállított fel. A díj struktúrája átalakult: a hagyományos regény és novella kategóriák mellé műfordítási kategória is bekerült, s a korábban kizárólag science fiction tematikájú művek mellett immár a fantasy és a szélesebb fantasztikum is szerepelhet a mezőnyben.

2023-tól a díjat egy hét fős szakmai zsűri bírálja el magyar szerzőségű művek esetén:
Benczik Vera, Domokos Gábor, H. Nagy Péter, Hegedűs Orsolya, Keserű József, Makai Péter Kristóf és Szilárdi Réka.

A fordítási kategóriában egy három fős zsűri dönt:
Borbíró Aletta, Lapis József és O. Réti Zsófia.

A zsűri a szakmai közösség és az olvasók jelölései alapján állítja össze a shortlistet, melyről a győzteseket választják. Fontos újítás, hogy a döntéshozatal mellett közönségszavazásra is lehetőség van – az olvasók saját kedvencükre szavazhatnak, és ha legalább 100 érvényes voks érkezik egy műre, az indulhat a közönségdíjért. A szavazók között rendszerint Zsoldos-könyvcsomagot sorsolnak ki.

A díjátadó ünnepség minden évben április 20-án, Zsoldos Péter születésnapján zajlik.

A 2025-ös Zsoldos Péter-díj shortlistje a 2023. december 1. és 2024. december 1. között megjelent művek közül állt össze, három kategóriában:

Regények:

Ian Pole: Kárhozott testvériség

Michael Walden: Százezer mérföld

Nemere István, Képes Gábor: Ház a kráter szélén

Patonai Anikó Ágnes: Branstetter

Novellák:

Bartos Anita: Az egyetlen

Ian Pole: Kurszán vére

Juhász Viktor: Orfeusz

László Zoltán: Maradj ki ebből!

Moskát Anita: Gyulladáspont

Patonai Anikó Ágnes: Pikkelyszedők

Fordítások:

Naomi Alderman: A jövő (ford. Borbély Judit Bernadett)

Keanu Reeves - China Miéville: A máshol könyve (ford. Juhász Viktor)

Hao Csing-fang: Hazatérés (ford. Benkő Ferenc)

Steinar Bragi: Zavar (ford. Veress Kata)

Ray Nayler: Az óceán szeme (ford. Sepsi László)

A díjazottakról 2025. április 20-án hoznak nyilvánosságra döntést – a zsűri szakmai véleménye és a közönség szavazatai alapján.

A Zsoldos-díj ma már nem csupán egy név, egy hagyomány vagy egy éves esemény. Ez a díj a magyar fantasztikum élő szövete, amely összeköti az alapító mesterek örökségét a jövő alkotóinak munkájával. Egyszerre biztosít szakmai mércét és ad visszajelzést arról, merre tart a magyar sci-fi, fantasy és fantasztikus irodalom – legyen az regény, novella vagy fordítás.

A díj jelenléte ösztönzi a szerzőket a minőségi, eredeti munkák létrehozására, és lehetőséget kínál az olvasóknak arra, hogy felfedezzék a zsáner legizgalmasabb hazai hangjait.

Zsoldos Péter szellemisége – a tudomány, a pszichológia, az emberi felelősség és az etikai kérdések iránti nyitottság – a mai napig él tovább azokban a művekben, amelyeket ez a díj elismerésre méltónak talál. Ez a legnagyobb öröksége.