Érdekes témaválasztás, izgalmas karakterek, és nem utolsó sorban feszültséggel teli történetvezetés. Az álom mindig is egy olyan dolog volt számomra, ami érdekelt. Hogyan működik az agyunk alvás alatt, mennyire lehet befolyásolni az álmokat, milyen befolyásoló tényezők, vagy külső hatások hozzák létre a rémálmokat? Amy Plum regényében olyan tinédzserek szerepelnek, akik alvászavarral küzdenek, és ha olykor el is tudnak aludni, akkor szörnyű rémálmok gyötrik őket. Miután végigéltem ezekkel a gyerekekkel a történetüket és rémálmaikat, nagyon elgondolkodtam, hogy valaha is merjek-e aludni?
Egy kísérleti laborban hét tinit próbálnak kigyógyítani az alvászavarból, egy kísérleti stádiumban lévő kutatással. Ez már a Bétacsoport, előzetesen egy emberen, az Alfán végrehajtott kezelés sikerrel járt, így a kutatók továbbmerészkednek, több emberrel megpróbálva végigvinni a kísérletet. 13 éves kortól 19 éves korig megtalálhatóak az alanyok, fiúk és lányok vegyesen. Miután a kísérlet elkezdődött, egy földrengés következtében teljesen összeomlik a rendszer, és úgy tűnik a fiatalok kómába estek.
Három szemszögből követhetjük nyomon a történetet. Jaime, az orvosgyakornok, Fergus és Cata pedig a kísérleti alanyok által.
Ahogy megkezdődik a kísérlet Cata egyből a rémálmába csöppen, ahol egy nyúzott ember üldözi, és feltett szándéka megölni a lányt. Ám valami történik, ami eddig egyetlen álmában sem szerepelt. Ahogy körbenéz, több fiatal fiút és lányt lát maga körül, akik szintén menekülnek valami, valaki elől. Miután bekerülnek az űrbe, ahogy ők nevezték el, sorba veszik, hogy kik lehetnek ők, és hogyan kerültek ebbe a helyzetbe. Van, akinek az utolsó emléke januári, de van, aki tisztán emlékszik arra, hogy már február is elmúlt. Hangya, George, Fergus, Cata, Sinclair, BethAnn és Remi együtt próbálnak rájönni mi történt velük, összeilleszteni a mozaikdarabkákat, miközben folyamatos rémálmokba csöppennek. Húsz perc az űrben, amikor semmi sem történik, majd jön a hátborzongató ötven perc, ami a szereplők egyes rémálmaiba vezet minket. Minden hosszabb szakasz után sikerül kideríteniük egy-egy részletet, remélve, hogy ezekkel az információkkal kideríthetik, mi is történik velük pontosan.
" - Hol vagyunk: - hallatszik egy nyüszítés bal kéz felől. Felismerem Remi idegen akcentusát. - Egy koporsóban - válaszol Sinclair a jobb oldalamról. Felemelem a fejem, hogy ellásak a fiú hullája fölött, és látom, hogy Sinclair ugyanúgy fekszik, mint én, csak ő az oszladozó holttest másik oldalán. "
Jaime eleinte megfigyelőként van jelen a helyiségben, próbál háttérben maradni, de egyre jobban hajtja a kíváncsiság, hogy kik lehetnek ezek a gyerekek, és milyen trauma állhat az alvászavar hátterében. Így egyenként elolvassa a betegek kartonjait, amelyben olyan dolgokra derül fény, ami teljesen megváltoztathatja a kísérlet végkifejletét. Egyáltalán nem biztos, hogy ez a vég egy boldog befejezés lesz.
" Megakad a szemem a következő passzusokon: "túlzott bűntudat, állandóan önmagát hibáztatja", "érzelmi önostorozás", és eltűnődöm azon, hogy ezekhez képest mennyire nevetségesek az én gondjaim. "
Az Álomcsapda első része engem teljesen elvarázsolt. Egy nagyon jól megírt Young Adult thriller, horrorral és misztikummal megfűszerezve, csak ajánlani tudom mindenkinek!
Írta: Anarchia könyvblog