Bogyó és Babóca könyvek: Egy örök kedvenc generációkon át

Bartos Erika neve ma már összeforrt a magyar gyermekirodalom egyik legnépszerűbb sorozatával: a Bogyó és Babócával. Ez a kedves, szívmelengető történetekkel és gyönyörű illusztrációkkal teli sorozat évtizedek óta varázsolja el a legkisebbeket, miközben a szülők számára is nosztalgikus pillanatokat kínál. De miért is lett ilyen nagy sikerű ez a mesevilág, és hogyan formálta át a magyar gyerekkönyvek történetét? Merüljünk el együtt Bogyó és Babóca világában!

A kezdetek

A Bogyó és Babóca első kötete 2004-ben jelent meg a Pagony kiadó gondozásában, Bartos Erika írásával és rajzaival. A csigafiú, Bogyó, és a katicalány, Babóca barátságáról és kalandjairól szóló mesék hamar belopták magukat a gyerekek és szülők szívébe. A sorozat különlegessége abban rejlik, hogy egyszerű, mégis mélyen emberi történeteket mesél el a legkisebbek nyelvén: a barátság erejéről, az együttműködés fontosságáról, és arról, hogyan oldhatók meg a mindennapi konfliktusok empátiával és szeretettel.

A mese, ami kinőtte a könyv lapjait

A Bogyó és Babóca könyvsorozat sikerét látva a Kedd Animációs Stúdió 2009-ben megkereste Bartos Erikát a történetek megfilmesítésének ötletével. Az első évad 2010-ben debütált, M. Tóth Géza és Krizsanics Antonin rendezésében. A karaktereknek Pogány Judit kölcsönözte a hangját, aki szelíd, meleg hangszínével még közelebb hozta a szereplőket a gyerekekhez. A rajzfilm sikere új dimenziót nyitott a sorozat számára: a mesék immár mozgóképen is életre keltek, és a könyvespolcokon túl a televíziók képernyőin is helyet kaptak.

Társasjáték, diafilm, színház

A Bogyó és Babóca univerzum nem állt meg a könyvek és a rajzfilm világánál. A karakterek számtalan formában megjelentek: társasjátékokban, amelyek ötször nyerték el az Ország Játéka Díjat, diafilmekben, amelyek a rendszerváltás utáni időszakban újraindították a magyar diafilmgyártást, valamint színpadi feldolgozásokban és bábszínházi előadásokban, amelyek élő találkozást kínáltak a gyerekeknek kedvenc mesefiguráikkal.

Különleges figyelem a befogadásra

Bartos Erika különösen fontosnak tartotta, hogy a Bogyó és Babóca mesék minden gyermekhez eljuthassanak, függetlenül attól, hogy milyen akadályokkal élnek. Így a történetek egy része elérhető jelnyelven a nagyothalló kisgyermekek számára, míg Braille-írásban is kiadtak köteteket, amelyeket ingyenesen biztosítanak a látássérült gyerekeknek. Ez a nyitottság és érzékenység is hozzájárul ahhoz, hogy a sorozat igazi közösségi értéket képvisel.

Élményalapú meseprogramok

Bartos Erika nem csupán ír és illusztrál, hanem személyesen is találkozik a gyerekekkel. Meseprogramjain saját szavaival mesél el 5-6 történetet, miközben projektorral vetíti ki a rajzait. A program interaktív: a gyerekeket kérdezgeti, bevonja őket a mesékbe, a végén pedig egy dallal zárja a foglalkozást, és kifestőket oszt szét, hogy senki ne menjen haza üres kézzel. Ezek a találkozások nemcsak szórakoztatóak, hanem mély nyomot hagynak a gyerekekben, hiszen testközelből élhetik át a mesék varázsát.

Egy történet, ami generációkat köt össze

A Bogyó és Babóca sorozat sikere nem csupán abban rejlik, hogy egyszerű és szerethető karaktereket teremtett, hanem abban is, hogy időtálló értékeket közvetít. A történetek a barátságról, a türelemről, a konfliktusok békés megoldásáról és az elfogadásról szólnak – olyan univerzális üzenetekről, amelyek sosem veszítenek aktualitásukból.

2024-ben a sorozat elnyerte a Libri-díjat, mint az év legnépszerűbb mesekönyve, ami azt mutatja, hogy Bogyó és Babóca történetei ma is éppolyan szeretetteljes helyet foglalnak el a gyerekszobákban, mint húsz évvel ezelőtt. És ki tudja? Talán a mai kisgyerekek felnőve ugyanazokat a köteteket fogják levenni a polcról, hogy aztán saját gyermekeiknek meséljenek belőle – így őrizve tovább egy különleges magyar mesevilág örökségét.

A Bogyó és Babóca mesék tehát nem csupán történetek. Kapuk egy olyan világba, ahol a szeretet, az empátia és a játékosság mindennapos vendégek. És amíg ezek az értékek fontosak számunkra, addig biztosak lehetünk benne, hogy a csigafiú és a katicalány kalandjai még sok-sok generáción át fognak mosolyt csalni a gyerekek arcára.

A Bogyó és Babóca sorozat első meséje 2004-ben jelent meg. Most, sok év elmúltával egy különleges kötetet tart a kezében az olvasó, melyből a legkisebbek számtalan fotón át megismerhetik a sorozat szereplőit a természetben. Milyen is valójában Babóca? Mit lehet tudni a katicabogarakról? Mekkora a valóságban egy szarvasbogár? Mit eszik? Hol él? És Bogyó? Ismerjük-e a csigákat, ezeket az érdekes kis lényeket? Ebben a könyvben a mese szereplői párba állnak valóságos megfelelőikkel: Babóca a katicabogárral, Vendel a szarvasbogárral, Döme a krumplibogárral, Ugri a szöcskével és így tovább. Érdemes figyelmet szánni rá, milyen csodálatos lények a méhek, milyen szorgalmasak a dongók, milyen nagyszerű csapatjátékosok a hangyák, milyen lenyűgöző a lepkék átalakulása. Ez a könyv természetesen nem tudományos lexikon, nem szakkönyv, csupán ízelítő az erdők-mezők szépségeiből.

Az első történetben Bogyó a pocsolyában ugrándozva megcsúszik, legurul a domboldalon, de a szalamandra a csigafiú és a katicalány segítségére siet. A második meséből pedig megtudhatjuk, hova tűnt Bogyó alvós macija…

Az első történetben Bogyó eltöri a lábát, de Hóbagoly doktor úr begipszeli a kórházban. A második mesében megismerhetjük Fannit, a fátyolkát, és megtudhatjuk, hogyan keverte össze Bogyó a cukrot a sóval…

Baltazár, a méhecske és Dorottya, a dongólány mellé most megérkezik a harmadik csíkos ruhát viselő szereplő: Dalma, a darázs!