És te hogy vagy? – kérdezi második könyvében Jakupcsek Gabriella. De rögtön utána feltehetné ezt a kérdést is: És nőként hogyan érzed magad a bőrödben? A kötet ugyanis nem másra keres választ, mint a női lét szakaszainak nehézségeire, akár idősebbek, akár kamaszok vagyunk, akár párt keresünk, akár házasodunk, akár kisgyerekkel vagyunk otthon, akár megcsalnak, akár válásba sodródunk, akár egyedül kell gyereket nevelnünk, és újra párt keresünk, vagy akár szembenéznünk az öregedéssel.
De nemcsak a nők keresik a boldogságot, a férfiak sem maradhatnak ki a könyvből. Gabi, szokásához híven, most is csak kérdez és kérdez. Számba veszi a női élet stációit, melyeknek az eredője sok esetben a férfi. Olyasfajta kérdésekre keresi a választ, hogyan találjuk meg a helyünket a magánéletben, a munkahelyen, mik a lehetőségeink, ha boldogtalan kapcsolatban élünk, vagy épp egy szerelmi háromszögben jutunk szerephez. Honnan merítsünk erőt, hogy ki tudjunk szállni, és tovább tudjunk lépni. Emelt fővel.
És te hogy vagy? – kérdezi Jakupcsek Gabriella, megindítva egy lehetséges őszinte beszélgetést, elsősorban önmagunkkal, saját nőiességünkkel, önértékelésünkkel, egymással. Teszi ezt olyan érzékenységgel és nyíltsággal, ahogy a barátok ülnek össze, és figyelnek a másikra, meghallgatva a választ arra is: Bővebben?
Idézet a könyvből:
„És te hogy vagy? Erre a kérdésre kevesen szeretnek bővebben válaszolni annál, mint hogy köszi, jól. Többnyire meg is lepődnek, ha valaki komolyan kérdezi. Ha éppen valóban jól érzik magukat, akkor is reflexszerűen belép valami azonnali gátlás, ami megakadályozza őket az őszinteségben. Átfut az agyukon, hogy mi lesz a nyíltságuk következménye, illik-e igazat mondaniuk. Ha pedig baj van, akkor egyszerűen megnémulnak.”