Könyvek a januári depresszió ellen

Január különleges hónap. Nem harsány, nem ünnepi, nem akar mindenáron lenyűgözni, inkább csendes, lassú és sokszor szürkének tűnik. Sokan éppen ezért érzik nehéznek: rövidek a nappalok, hideg van, az időjárás kiszámíthatatlan, és néha úgy érezzük, mintha az egész világ egy fokkal tompább lenne. Pedig ha egy kicsit más szemszögből nézünk rá, januárban is rengeteg apró öröm rejtőzik. Olyan pillanatok, amelyek segítenek lelassulni, fellélegezni, és akár pár percre újra gyereknek érezni magunkat.

Ez a hónap nem a rohanásról szól. Sokkal inkább arról, hogy észrevegyük az apró részleteket: a reggeli csendet, a párás ablakokat, a meleg ital gőzét a kezünkben. Januárban valahogy minden halkabb, és pont ez adhat neki különleges hangulatot. Ha nem harcolunk ellene, hanem elfogadjuk, könnyebb megtalálni benne a szépséget.

Amikor leesik a hó, az első reakció sokszor az idegesség: csúszós utak, hideg, nedves cipők. De ha megengedjük magunknak, hogy kicsit megálljunk, a hó egészen mást is tud adni. Egy havas séta este, amikor elnyeli a hangokat, a lámpák fénye megcsillan a fehér tájon, vagy az a pillanat, amikor reggel kinézünk az ablakon, és minden más színű, mint előző nap. Ezek azok a rövid, csendes varázslatok, amelyekért érdemes lassítani.

Január tökéletes időszak arra, hogy megtanuljunk örülni az egészen apró dolgoknak. Egy különleges bögre, amiből csak ilyenkor iszol teát. Egy puha takaró. Egy gyertya fénye este. Ezek nem megoldják a rossz napokat, de megszelídítik őket.

Nem kell hóembert építeni (bár miért ne?), de már az is sokat adhat, ha engeded magad egy kicsit játszani. Nézz meg egy régi mesét, amit gyerekként szerettél. Szánj időt rajzolásra, firkálásra, akkor is, ha „nem tudsz rajzolni”. Januárban különösen jól esik elengedni a megfelelési kényszert.

Ez az a hónap, amikor az otthon nem bezártságot, hanem menedéket jelenthet. Alakíts ki egy kis kuckót: párna, takaró, meleg fények. Egy ilyen sarokban sokkal könnyebb feltöltődni, akár egy rövid olvasással, akár csak egy kis merengéssel.

Az olvasás januárban igazi lelki vitamin. Amikor kint hideg és sötét van, egy jó könyv melegséget és mozgást hoz a belső világunkba. Lehet romantikus, izgalmas, sötét vagy épp mágikus, a lényeg, hogy elvigyen onnan, ahol éppen vagy.

Selina Mae: Színlelésből jeles (Hall Beck University 1.)

Ez a regény tökéletes választás, ha valami könnyedebb, mégis érzelmileg tartalmas történetre vágysz. Athalia Pressley és Dylan McCarthy Williams kényszerű összefogása, a kamurandi és az ellenségeskedésből születő feszültség egyszerre szórakoztató és emberi. Ideális könyv egy havas délutánra, amikor jól esik nevetni, drukkolni és elmerülni egy érzelmekkel teli történetben.

Eva Björg Agisdóttir: Hazug lányok - Tiltott Izland

Ha a januári hangulathoz illő, komorabb olvasmányt keresel, ez a krimi tökéletes. Az izlandi táj hidegsége, a múlt titkai és Elma nyomozása lassan bontakozik ki, mégis végig feszültséggel teli. Ez a könyv azoknak szól, akik szeretik, ha egy történet elgondolkodtat, és mélyebb érzelmi rétegeket is megmozgat.

Sara Stekler: Layers of Adventure - A kaland mélységei

A fantasy műfaj igazi menekülőút januárban. Thalia és Khion története tele van mágiával, lázadással és nem tökéletes hősökkel. A világépítés és a karakterek fejlődése segít kizökkenni a hétköznapokból, miközben emlékeztet arra, hogy a szabadság és az önazonosság mindig harcot kíván. Ha szereted a kalandos, D&D-hangulatú történeteket, ez a könyv igazi kincs.

Sophie Hannah: Az utolsó halál az évben

Poirot egy újabb hátborzongató ügyben nyomoz, ezúttal egy különös közösségben, újév idején. A zárt helyszín, a kimondatlan fenyegetések és a fokozódó feszültség ideális választás egy hosszú, hideg estére. Ez a történet bebizonyítja, hogy a januári esték is lehetnek izgalmasak.

Január nem akar több lenni annál, ami. Nem harsány, nem tökéletes, de pont ezért őszinte. Ha megtanuljuk meglátni benne az apró örömöket, a havas pillanatokat, a gyerekes nevetéseket és az elmélyülős esték varázsát, akkor ez a hónap nem legyőzendő akadály lesz, hanem egy csendes, megengedő átmenet. És néha ennyi pont elég.