Könyvek a művészetekről

Mit nevezünk művészetnek? Lehet egyáltalán definiálni? A művészet szubjektív, sokszínű és változatos. Képzőművészet, zene, fotográfia, építészet, szobrászat, de még egy-egy életrajzi kötet is szerves eleme a művészetnek. Ha művészeti tanulmányokat folytatsz, vagy kedvelője vagy az adott ágnak, böngéssz bátran a széles könyvkínálatunkból!

Nem feltétlenül kell alkotóművésznek, kritikusnak vagy kutatónak lennünk ahhoz, hogy szeressük a művészeteket és szeressünk róluk olvasni. A művészet mindenkié – fogalma szubjektív, mint ahogyan a szépségé is. Engedjük szabadjára a képzeletünket, értelmezzük mi magunk az egyes művészeti ágak alkotásait. Ha kíváncsiak vagyunk a keletkezésük hátterére, és választ szeretnénk kapni a miértekre, akkor a művészettörténeti könyvek kiváló segítséget nyújtanak.

Bródy János 2021-ben töltötte be 75. életévét. Ebből az alkalomból bocsátjuk közre ezt a válogatást, amely a sokszínű és kiterjedt életmű 75 dalszövegét tartalmazza (plusz egy ráadást).

Amikor azt a 75 dalszöveget kerestük, amelyekkel leginkább jellemezni tudjuk a még mindig aktívan alkotó művészt, abból indultunk ki, hogy Bródy János nemcsak kivételes tehetségű zeneszerző és szövegíró, hanem egyben saját dalait előadóművész, és nem kis meglepetéssel állapítottuk meg, hogy ha összeszedjük az önálló lemezeken szereplő dalokat és kihagyunk néhányat, amelyeket a szerző eredetileg másoknak írt, éppen kijön a számmisztikában hívők számára kedves 75 dalszöveg.

Istvánfi Gyula építészhallgatók generációit oktatta a magyar népi építészet és az ókori építészettörténet tudományára, tankönyvei hiánypótló, máig elévülhetetlen alapművek. A szakma doyenje ebben a könyvében bepillantást ad a diplomáig vezető évekbe és egyúttal a tanszék hősi történetébe, mindeközben felfedi a mindent megalapozó építészettörténet oktatás titkait, a szakma szépségeit és nehézségeit. Bevezeti az olvasót a manapság kétértelmű, mégis nélkülözhetetlen rekonstrukció fogalmába, majd a rekonstuktőr szerepébe bújik, és a legalapvetőbb összefüggések feltárása mellett saját akvarelljein teszi újra átélhetővé rég letűnt korok meghatározó építészeti emlékei. Számba véve a legfontosabb önálló munkákat, a kötetből egy iskolateremtő tanár- és alkotóegyéniség képe bontakozik ki. Szemléletformáló közéleti jelenléte eredményeként a népi építészeti hagyomány, a falukép, valamint az építészeti emlékeink megőrzésének új fejezete nyílt meg, melynek látható és biztató eredményei – az olykor mindent elhomályosító reménytelenség ellenére – magukért beszélnek. A Generációk - Építőművészeti sorozat olyan magyar építész egyéniségeket mutat be, akiknek életpályáját leginkább jelentős elméleti, oktatói munkásság fémjelzi, amelyek szemléletformáló ereje máig kihat. A sorozatot Istvánfi Gyula nyitja. Sorozatszerkesztők: Turi Attila, Dénes Eszter

A szecesszió, a XIX–XX. század fordulójának rövid életű, ám felszabadult irányzata Európa-szerte, így Magyarországon is rányomta bélyegét a modern művészet minden területére. A nemzetközi stílusjegyeket hordozó historizáló és eklektikus irányzatok helyett – más művészeti ágakhoz hasonlóan – az építészek is arra törekedtek, hogy nemzeti stílust, egyedien magyar építészetet hozzanak létre, amely ugyanakkor a modern élet lendületét is kifejezi. Ehhez elsősorban a nemzeti hagyományokból és a népművészetből merítettek ihletet. Az új stílus építészei emellett szívesen éltek az korszerű vas-, üveg- és kerámiagyártás anyagaival. A vas képlékenységét a természeti ornamentika céljaira használták, könnyed mintáival ellensúlyozták a kő tömörségét. Az üveg sík felülete teret adott a vonal, a fény, és a színek játékának, a plasztikusan formálható és változatos színekben gyártható kerámia egyaránt különleges arculatot adott az épületek külsejének és belső tereinek.

A magyar szecesszió alig két évtizedes virágzását messze felülmúlja művészettörténeti jelentősége. Noha története az első világháborúval lezárult, épített környezetünk nagyra becsült alkotási máig őrzik emlékét.

Fedezd fel a Book24 kínálatában a legjobb művészeti témájú könyveket!