A Hitvány Rómeó már az első oldalain elkápráztatja az olvasóját. Az írónő ütős kezdéssel indítja a történetet, megismerkedhetünk a jelenben Cassie-vel és Ethannel, akik egy nagyszabású darab főszereplői, azonban érezhető köztük a ki nem mondott közös múlt. A cselekményt a lány oldaláról olvashatjuk, sokszor visszaugrik az időben hat évvel korábbra, hogy megértsük, miért távolodtak el egymástól a könyv szereplői. Ez a kérdés az olvasóban egész végig motoszkál, és nem hagyja nyugodni, ezáltal letehetetlenné válik a regény. A kíváncsiság hajtja előre.
"– Néha az emberek nem csak azért húznak fel falakat maguk körül, hogy kívül tartsanak másokat, hanem hogy lássák, ki törődik velük annyira, hogy ledöntse azokat."
Cassie és Ethan között már a felvételin kialakul egy érzelmi és szakmai kapcsolat, úgy egymásra vannak hangolódva, mint kevesen a jelentkezők között. Ez segíti őket előre a céljuk elérésében, hogy a Grove főiskola tanulói legyenek. Később a diákoknak elő kell adniuk a Rómeó és Júlia színdarabot, a szerelmespárt pedig nem más játssza, mint Ethan és Cassie. Azonban ennél nehezebb feladatot nem is kaphattak volna. Bár szerintük csak barátság, ami kettejük között van, de még a vak is látja, hogy ennél többről van szó. Igazából egy se veled, se nélküled kapcsolat, amit őszintén még önmaguknak se vallanak be.
A karakterek nem tökéletesek, de pont így szerethetőek. Ethan, a kissé defektes egyetemista srác, akinek nem adatott meg a szülői biztatás, a múltja erősen meghatározza a jelenét, és egy múltbéli csalódás miatt, inkább eltávolodik mindenkitől, aki fontos számára. Cassie pedig mindenkinek meg akar felelni ahelyett, hogy élné az életét. Ketten kiegészítik egymást, és segítenek a másiknak haladni a jó irányba.
"Fejezd be, hogy mindenkinek a kedvében akarsz járni, és csak mondd azt, amit gondolsz."
Már a kezdetektől fogva magával ragadott, behúzott a kis világába a könyv, és nem akart elengedni. A kötet során megkedveltem a szereplőket, átéltem az életüket, amely inkább érzelmi töltettel rendelkezett, mint fordulatos cselekménnyel. Az írónő stílusa laza, könnyed és humoros, tökéletes kikapcsolódást nyújtott a regényével. Így hát azoknak ajánlanám leginkább, akik egy tökéletes nyári olvasmányt keresnek lazításképp, mert annak mindenképp a legjobb választás.
Írta: Barbi