M. J. Arlidge: Ecc, pecc könyvajánló

Végig izgultam a történetet az elejétől a végéig. A tudat, hogy köztünk járhatnak ennyire kegyetlen emberek, hátborzongató. A gyilkos párosával rabolja el áldozatait, akiket arra kényszerít, hogy egymás ellen forduljanak. Csak egy maradhat életben. Aki először öl, az elmehet. Nemcsak fizikálisan, de lelkileg is kínozza őket. De vajon mennyire maradhat lelkileg egészséges egy ember, ilyen tett után? Képes lennél megölni a szerelmed, a saját életedért cserében? Tudnál ezek után normális életet élni?

Egy lány botorkál elő félholtan az erdőből: soványan, koszosan, büdösen. Kórházba szállítása után nem sokkal megjelenik Helen Grace felügyelő, hogy kikérdezze Amy-t. A lány és barátja, Sam stoppoltak, egy furgon állt meg segíteni nekik. A vezető kedves volt, meleg itallal kínálta őket, és fesztelenül beszélgetett velük. Amy következő emléke: egy üres medence, ahol csak Sam és ő van. Nincs étel, se ital, csak mobiltelefon és egy pisztoly. Egy hívás érkezik a telefonra, amely mindkettőjük életét gyökeresen megváltoztatja. A kérdés egyszerű. Életben akarsz maradni? A feladat ehhez, gyomorforgató. Egy pisztoly. Egy golyó. Egy élet. Egyiküknek meg kell halnia, hogy a másik életben maradhasson. Amy és Sam napokat töltenek a medence mélyén. Mindennel próbálkoztak már, de lehetetlen kijutni. Éhesek és szomjasak. Napokkal később már a ruhájukat eszik, a vizeletüket isszák. Amy nem bírja tovább, megteszi azt, amire legrosszabb rémálmaiban sem gondolt. Megöli a szerelmét. Abban a pillanatban leereszkedik egy kötél, amin felmászva kiszabadulhat. Helen és kollégája Mark, nem igazán hisznek a lánynak. Megcsalás, féltékenység, veszekedés. Szerintük ez áll a háttérben, és Amy csak hazudik, hogy védje magát. A lányt viszont már semmi se érdekli. Teljesen kihunyt benne az élet, csak egy porhüvely maradt belőle.

" - Két órával ezelőtt el kellett mondanom Sam anyjának, hogy agyonlőtték a fiát. Sam anyja azt akarja, ahogy az öccsei és húgai is, hogy valaki feleljen ezért. Pillanatnyilag egyedül magát lehet felelőssé tenni. Ezért a saját érdekében éppen úgy, mint az övékben, fejezze be a hazudozást, és mondja el az igazat. "

Egészen addig szkeptikusak, amíg még két ember tűnik el. Peter és Ben együtt dolgoznak egy ügyvédi irodában, nem mellesleg jó barátok. A rendőrség kénytelen elfogadni a tényt, hogy Southamptonban egy kegyetlen gyilkos szedi áldozatait. A legijesztőbb, hogy nincsenek nyomok, nincs kiindulópont, semmi, ami kézzelfogható lenne. Mintha egy szellem csinálná ezt, aki csak úgy elillan minden bűntény után.

" Már napok óta nem mozdultak. Megadták magukat, kétségbeeséstől sújtottan. "

Helen-t nem csak az ügy nyomasztja. A saját sötét gondolataival is meg kell küzdenie. A démonai legyőzése érdekében súlyos tettre szánja rá magát, ezzel próbálja büntetni a lelkét és testét. Mark sem könnyíti meg a helyzetét. A férfi túlságosan sokat iszik, amely hatással van a munkájára is, és ezt Helen nem nézi jó szemmel. Szereti a kollégáját, mint a barátját, ezért utoljára figyelmezteti: ha nem hagyja abba az ivást, kénytelen lesz jelenteni a feletteseinek. Markot elhagyta a felesége, egy másik férfi miatt. A rendőr ezt még megtudta volna emészteni, viszont a kislányát alig látja, és ez teljesen felőrli az életét. Helen segítségével megpróbál kimászni a gödörből és be akarja bizonyítani a nőnek: még mindig van olyan jó nyomozó, mint évekkel ezelőtt.

Nem utolsó sorban, ott van Charlie, az újonc rendőrnő, aki példaképként tekint Helenre és mindent megtesz, hogy kiérdemelje főnöke tiszteletét. Mondhatni 24 órában dolgozik megállás nélkül, hogy végre előrébb jussanak az ügyben.

Mi történhet még ezek után? Hány embernek kell meghalnia, hogy a nyomozócsoport végre nyomra bukkanjon? Akik életben maradtak? Róluk ki fog gondoskodni? Lehet egyáltalán így élni?

Zseniálisan megírt történet. Hol a hideg rázott félelmemben, hol az államat szedegettem fel a padlóról döbbenetemben. A végkifejletre nehezen találok szavakat. Igazi arculcsapás volt számomra, amit az író okozott. Teljes érzelmi káosz van bennem. Egy biztos: thriller rajongóknak kötelező olvasmány. Garantáltan nem hagy nyugodni, amíg a végére nem érsz.

Írta: Anarchia könyvblog