Nincs engedélyezve a javascript.

Heidi Perks: Mint a szemed fényére könyvajánló

szem.png

Heidi Perks:

Mint a szemed fényére című könyvében leginkább a lélektani pszichológiára fektette a hangsúlyt, azon belül pedig a családon belüli erőszakra, lelki terrorra. Hogyan lehet együtt élni egy olyan emberrel, aki nem a fizikai bántalmazásban mutatja meg a sötét oldalát, hanem abban, hogy milyen szinten képes másokat manipulálni. Elhitetni a külvilággal a tökéletes család látszatát. A figyelmes férfi, aki csak a szerelméért él, aki bármire képes, hogy „megóvja” az álcáját. A szerelmes férfi, aki valójában azt sem tudja, mi a szeretet. Uralkodni akar és kizárólag a saját érdekeit tartja szem előtt. Szeret a mintaférj és mintaapa szerepében tetszelegni, miközben családja teljes elnyomásban él. A legborzasztóbb talán az, hogy ez ellen szinte képtelenség fellépni. A lelki terror nem külsérelmi nyomokban mutatkozik meg, nincsenek horzsolások, kék-zöld foltok a testen. Nincsenek bizonyítékok.

Perks szomorú és sötét atmoszférát teremtett a könyvében, kilátástalanság és kétségbeesés kísérte végig a történetet.

Történet:

Charlotte nem rég vált el, így három gyermeket nevel egyedül. Külső szemmel nézve tökéletes az élete. Van egy csodás háza, három gyönyörű gyermeke, rengeteg barátja. Anyagilag stabil, független és magabiztos nő, aki tudja, mit akar.

Harriet tökéletes házasságban él. Számára a legfontosabb a család. Négy éves kislánya, Alice a mindene. Az egyetlen dolog, ami gondot okoz: a pénz. Egyedül férje, Brian, dolgozik, miközben az asszony otthon van kislányával és vezeti a háztartást. Azonban a nő megtalálja a felszólító leveleket, amiket eddig Brian gondosan eltitkolt előle. Harriet tudja, hogy munkát kell keresnie, ha nem akarják elveszíteni a házukat, így beiratkozik egy könyvelőiskolába, hogy mihamarabb kivehesse a részét a pénzkeresésben. A tanfolyam kezdete hétvégére esik, amikor Brian a horgásznapját tartja. Harriet nem tehet mást, mint egyetlen barátnőjére bízza lányát: Charlotte-ra.

Charlotte ezen a szombaton az iskolanapra viszi a gyerekeit és Alice-t. Próbálja megnyugtatni barátnőjét, hogy nem lesz semmi gond, nem történik semmi baj, nyugodtan menjen és intézze a dolgait, a lánya jó kezekben lesz. Bár Harriet képtelen elengedni a szorongását, nincs más választása, mint otthagyni a kislányt és elindulni. Képtelen elszakadni a gondolattól, hogy valami rosszul fog elsülni ezen a napon.

A négy gyerek és az anyuka vidám napnak néznek elébe. Mindent ki akarnak próbálni, amit csak lehet. Charlotte fia és nagyobbik lánya egyből az ugrálóvárat veszik célba és bár Alice vonakodik felmenni rá, szeretne a nagyokkal játszani.
Charlotte, kisebbik lányával egy árnyékosabb helyre vonul, ahonnét még rálátni az ugrálóvárra. Hamarosan feltűnik két gyermeke, Alice viszont sehol sincs. A nő visszaküldi a fiát és lányát, hogy mindent nézzenek át, de Harriett lányának nyoma vész.

„A sorok között olvasva tudtam, hogy mind ugyanarra gondolnak, csak senki nem volt elég bátor ahhoz, hogy feketén fehéren leírja.”

Harriet képtelen végigülni a tanfolyamot és hazamegy. Azonban otthon olyan szörnyűség várja, amire nincs felkészülve. Rendőrök és férje megtört tekintete kereszttüzében állva kell megtudnia, hogy Alice – az élete értelme, a mentsvára, a mindene – eltűnt.

Borzasztó napok következnek mindkét asszony életébe. Charlotte tudja, hogy mindenki őt hibáztatja, de arra nem gondolt, hogy a barátnői is ellene fordulnak. Szinte a közelébe se engedik a saját gyerekeiket, nehogy azok is eltűnjenek. Egyetlen barátnője maradt, aki próbálja tartani benne a lelket, de nem sok sikerrel. Harriet majd megbolondul attól, hogy nem tudja, mi van a lányával. Egyszer már elraboltak egy kisfiút és nem került elő. Mi van, ha ugyanaz a tettes?

Harrietnek ott a férje, aki mindenben próbál segíteni, a nő kezdi úgy érezni, hogy megfullad. Néha már a saját épelméjűségét is megkérdőjelezi.

„Harriet a kocsiablak üvegének biztonságából ingatta a fejét. Ne szólj hozzám! Ne mondd ki, mert ha nem mondod ki, nem kell hallanom.”

Két család, két barátnő. Mindketten azt hitték a másikról, hogy tökéletes az életük. Mindketten kicsit irigyek voltak a másikra. Azonban titkok mindenhol vannak. A látszat gyakran csal és megtéveszt. Két nő, akik bíztak egymásban. Nem kellett volna!

 

Írta: Anarchia Könyvblog