Ismerje meg az Odüsszeia világát!

Az Odüsszeia az antik görög irodalom leghíresebb eposza, szerzője nem más, mint Homérosz, aki műveivel a világirodalom egyik legfontosabb alakjává vált. Azonban a nagy költő személye éppoly magasztos, mint amilyen titokzatos. Nem maradtak fent életéről megbízható források. Életrajzai regényesek és ellentmondásosak, így abban sem lehetünk biztosak, hogy valóban létezett-e. Az Odüsszeia az Iliász folytatásának tekinthető, mivel az események fonalát Trója ostroma után veszi fel. Odüsszeusz, Ithaka királya leleményességével győzelmet hoz a görögöknek, azonban magára haragítja az Isteneket, így nem térhet haza. 10 éven keresztül vándorol szigetről szigetre, míg végre visszatérhet családjához. Otthonát feldúlják távolléte alatt, így a vándorút végével a kihívások nem érnek véget. A mű elolvasása ajánlott minden olyan olvasónknak, akit be tud szippantani a görög ókor varázsa.

Homérosz életéről valójában semmi biztosat nem tudunk, már az antik görög világban is csak legendák keringtek róla. Azt sem tudták biztosan, hogy hol született. Hét város versengett a Homérosz szülővárosa címért, azonban a valós születési helyszín máig sem derült ki. A források nagy része egyetért abban, hogy vak volt, a róla készült szobrok is így ábrázolják. Az antik világban úgy tartották, hogy a vaksággal különleges bölcsesség jár, mivel megnyílik az embere belső szeme, és olyan igazságok tárulnak fel, melyek az átlagember előtt nem. Hét életrajz maradt fent róla, azonban mindegyik a római császárkorban vagy utána íródott, 800 évvel Homérosz állítólagos születése után. Sok bennük az ellentmondás, a legrégebbi szerint Homérosz apja folyamisten volt, tehát jogosan kételkedhetünk e művekben talált információk hitelességében.

Hérodotosz írásai szerint Homérosz az i. e. 8. században élő énekmondó volt, tehát ha ünnepi alkalmakkor összegyűltek az emberek Homérosz történetekkel szórakoztatta őket. Vannak elemek az Iliászban és Odüsszeiában, melyek csak az i. e. 6. század körül jelentek meg, például a phalanx nevű katonai alakzat. Azonban ha azt feltételezzük, hogy az Iliász és Odüsszeia évszázadokon keresztül szájhagyomány útján terjedt, akkor nem lehetetlen, hogy kiegészítették egyes elemekkel.

Homéroszi kérdésnek hívják az arról szóló gondolkodást, hogy valóban egy személy írta-e mind a két művet, és Homérosz valóban létezett-e. Ez a misztérium az i. e. 4. század óta foglalkoztatja az embereket, így igen jelentős szakirodalom áll már mögötte. Rengeteg éles elme foglalkozott az évszázadok alatt a Homéroszi kérdéssel, de konszenzusra nem tudtak jutni. Népszerű álláspont, hogy Homérosz írta az Iliászt, és egy csodálója egy generációval később az Odüsszeiát. Valóban vannak értékrend és stílusjegybeli különbségek a két mű között, és az említett történelmi hagyatékok időbeli eltérése a nagy író születésétől is ezt az álláspontot igazolná, azonban mint már korábban is említettük, szinte semmit nem tudunk Homéroszról, így az elméletek a költő valós kilétéről és a két műről valóban csak elméletek maradnak.

Az Odüsszeia felépítése megegyezik az Iliászéval, 24 énekre tagolt 12110 hexameterből álló eposz. Az első 5 énekben Odüsszeusz nem jelenik meg, főleg az Istenek szerepelnek benne, akik meggyőzik Odüsszeusz fiát, Télemakhoszt, hogy induljon el apja megmentésére. Kalandjai alatt végignézhetjük, ahogy Télemakhosz felnőtté válik, így segíthet majd apjának, amikor leszámol az arisztokratákkal, akik távolléte alatt Ithakát erkölcstelenségbe taszítják, és megpróbálják elvenni feleségét, Pénelopét. Haláluk után rokonaik vérbosszúra esküdnek, de Pallasz Athéné közbelépése megakadályozza az újabb vérontást. A fiú felnőtté válása az apa megmentésével, majd közös harcuk a gonosz ellen, klasszikus motívumrendszer, már az egyiptomi mitológiában is megjelenik.

A sok tradicionális vonás mellett megfigyelhetők korábban nem látott irodalmi vonások is. Az Iliászban a hangsúly azon volt, hogy milyen következményei lehetnek egyetlen ember haragjának. A legnagyobb érték a bátorság volt, mely szorosan összefonódik a hírnévvel. Tehát megéri bátran meghalni, ha hősként fognak emlékezni az emberre. Az Iliász sokkal inkább az arisztokráciának volt írva, mivel ez az értékrend, mely a múlt hőseit tekintette az ideálképnek, rájuk volt jellemző. Az Odüsszeia célközönsége nem az arisztokrácia, hanem az átlagemberek. Megjelenik benne az arisztokrácia kritikája is, például a kérőkkel való leszámolás során.

Az eszményi emberkép is megváltozik, az Iliászban Akhilleusz az ideális ember. Sérthetetlen, senki sem méltó ellenfél neki a csatatéren, és hajlandó meghalni a győzelemért. Az Odüsszeiában a hősnek egészen más karakterisztikái vannak. Legszembetűnőbb, hogy Odüsszeusz nem akar meghalni, nem arra vágyik, hogy dicsőségben emlékezzenek rá, hanem furfanggal és ésszel győzi le ellenfeleit, tehát az ideális ember bölcs, okos, sokat tapasztalt és legfőképpen élő. Az Istenek szerepe is jóval csekélyebb, mint az Iliászban, ahol az emberek csupán a játékszerei az Isteneknek, akik rajtuk keresztül döntik el nézeteltéréseiket. A későbbi műben az Istenek háttérbe szorulnak, és csak ritkán jelennek meg, hogy bele-bele nyúljanak az események folyásába. A Múzsa szerepe is csupán arra korlátozódik, hogy elmeséli az eseményeket a költőnek.      Odüsszeusz kalandjait vagy a költő, vagy maga Odüsszeusz meséli el.

Az Odüsszeia kétségkívül a legnagyszerűbb eposz, mely valaha íródott. Az eposz műfaja nem is létezett még i. e. 8. században, az Odüsszeia hatására íródott művek nyomán jött létre. Kevés mű van, mely ilyen nagy hatással lett volna a világirodalomra. Az értékek, melyek megjelennek benne, a mai értékrendünk alapjai, így nem csak az irodalomra, de mindannyiunk személyes életére is hatással van.

Az antik irodalom egyik leghíresebb műve az Iliász, cselekménye a Trója ellen vívott háború körül forog, melyet végül a leleményes Odüsszeusz segítségével sikerül bevenni. Odüsszeusz egy falovat épített, melybe görög harcosok bújnak el. A falovat Trója kapuja elé tolják, majd a sereg kint maradt része elkezd visszavonulni. A trójaiak az Istenek ajándékának hiszik a falovat, és bevontatják a városba. Éjszaka kibújnak a benne rejlő harcosok, és kinyitják a kapukat, ahol beözönlik a sereg maradék része. Így veszett el a trójai vár. Az ostrom befejezte után a görög harcosok hazatérnek, csak Ithaka királya, Odüsszeusz nem.

Itt veszi kezdetét az antik világ másik csodálatos eposza, az Odüsszeia. A király 10 éven tartó vándorlás után koldus képében tér haza fővárosába, ahol anarchia uralkodik. Fiát, Télemakhoszt Odüsszeusz segítségül hívja, és együtt leszámolnak felesége, Pénelopé kérőivel, és visszaállítják Ithakában a rendet. A történetet hol narrátor, azaz Homérosz, hol maga Odüsszeusz meséli. A király először az 5. énekben jelenik meg, az előtte lévő jelenetek Ithakában és az Istenek köreiben játszódnak. Azt mesélik el, hogy milyen következményekkel járt Odüsszeusz közel 20 évig tartó távolléte. Odüsszeusz ekkor már majdnem hét éve Kalüpszó nimfánál tartózkodik, aki ha tehetné, soha nem engedné haza, de Isteni parancsra mégis el kell engednie. Odüsszeusz tutajt készít      és 17 napig hajózik, miután megérkezik a phaiákok földjére. Itt találkozik Nauszikaával, a phaiák király lányával. Nauszikaá megkéri, hogy kalandjait mesélje el a hős. Ekkor veszi át az elbeszélést Odüsszeusz. Tíz kalandja során elveszti útitársait a szelek királyánál, találkozik a Nap Istennel és Kirké istennő kegyeibe fogadja. Az első sziget, ahova elvetődik Odüsszeusz, a kikónok földje. Itt még viszi a görögöket a háború lendülete, kifosztják a népet, és sok helyit megölnek, emiatt a környező szigetek lakói elkezdenek sereget toborozni ellenük, így tovább kell utazniuk. Innen a lótuszevők szigetére vezet útjuk, majd a küklopszokéra. A hetedik kaland, melyet elmesél Odüsszeusz az alvilág, ahol Teiresziász szelleme elmondja neki, hogy hosszú és nehéz út vár rá, mielőtt hazatérhetne Ithakába, ahol sok kihívással kell szembenéznie és nincs garantálva, hogy valaha célt ér.

Odüsszeusz karaktervonásai remekül megmutatják, hogy melyik réteg volt az eposz célközönsége. Odüsszeuszra 20 év távollét után is szeretettel emlékszik vissza a nép, miközben a hitvány arisztokrácia meggyalázza fővárosát, tehát az átlagembereknek imponál a hős. Jellemében a bölcs előrelátás és a leleményesség egyesül a fizikai erővel.

Az Iliász és Odüsszeia megalapozta a mai irodalmat, ezért mindenkinek, aki szeretné mélyebben megismerni az irodalom történetét, és betekintést nyerni az antik görögök gondolkodásmódjába, nagyon ajánljuk az Odüsszeia elolvasását.