Szabó Magda: Az ajtó - könyvajánló

Restellem. Restellem, ha Szabó Magdáról van szó, a tudományom annyit tesz: Abigél. Tanulni tanultam más műveiről, de sosem olvastam azokat. Egyre többet hallottam Az ajtóról, film is készült belőle - nem is akármilyen szereplőgárdával -, így úgy döntöttem, ez lesz a következő könyv, amit elolvasok. És milyen jól döntöttem. Először is leszögezném, hogy magyar nyelven íródott könyvet már önmagában élvezet olvasni (ha másért nem is, ezért folytatni fogom ezt a kalandtúrát), másodszor ez a regény kiváló példája annak, hogy egy történetbe nem feltétlenül kellenek szuperhősök vagy más fantasztikus lények, nem kell vér és ámokfutó gyilkos ahhoz, hogy nagy hatással legyen az olvasóra. Hétköznapi emberekről szól a „hétköznapi történet”, mégis hatalmas mondanivalóval bír. Ebben a pár napban én is része lettem annak a kis közösségnek, akik a könyv lapjait megtöltik szerény mindennapjaikkal, akik mint egy magán hadsereg, felsorakoztak Szeredás Emerenc, a rettenthetetlen házgondnok, bejárónő és miegymás mögött, akiben helyenként én drága nagymamámat véltem felfedezni, és akinek tragikus életútja ez által még jobban megviselt az olvasás során. Szabó Magda önéletrajzi ihletésű regényének ugyan az írónő a narrátora, és az ő szemszögéből láthatjuk peregni az eseményeket, a történet középpontjában mégis a mi Emerencünk áll, a maga makacsságával, kiállhatatlan jellemével és anyáskodó hajlamaival együtt. Eközben pedig, a történet másik szálán a narrátor próbálja megfejteni, kutatja és keresi a válaszokat arra, ki is az a Szeredás Emerenc? Ez a könyv szerintem szólhat akár örömről, bánatról, kompromisszumokról, elengedésről, elmúlásról, vagy megbocsátásról, az olvasó dönti el, mi az, amit útravalóként magával visz. Egy biztos: a lehetőséget már megkapta, Az ajtón bebocsátás nyert. Kifejezetten ajánlanám a fiatalabb generációnak, azoknak, akik a magyar irodalom berkein belül megragadtak a kötelezőolvasmányoknál és nem nagyon akaródznak többet olvasni, vagy csak nem tudják, hol kezdjék el a behatóbb ismerkedést, félreértés ne essék, nem azért, mert ifjúsági regény, mert nem az. Írnám én, hogy az is forgassa ezt a könyvet, aki kedveli az írónőt és sajátos stílusát, de ők már biztosan olvasták. (Vagy éppen most pótolják eme hiányosságukat.) Akinek pedig kutyája van, feltétlenül olvassa el, mert biztos vagyok benne, hogy felejthetetlen perceket fog okozni neki a könyv.

Írta: Zsófi