Anne L. Green minden egyes alkalommal meglepetést okoz, mert olyan stílussal és olyan történetvezetéssel várja a könyveiben az olvasót, ami már a védjegyévé vált. Az írónő jött, összezavart és izgatottá tett, majd az igazi csavart ezután dobta elénk, mint éhes kutya elé a félig lerágott csontot.
Ő egy olyan író, akinek a könyveit parányi félelem nélkül veszem a kezembe, – a fülszöveg elolvasása nélkül, mert bízok benne annyira, hogy tudjam, ismét valami újat és frappánsat kapok, akár csak legutóbb.
A történet előzménye Olivia és Niko közötti viszony kialakulását, a bennük tomboló pozitív és negatív érzelmeket foglalja magába. Mindazt, amin ketten a kezdetektől fogva végig mennek. Minden egyes érzelmet, ami építi, és ami rombolja is őket egyaránt.
Történet:
Olivia és Niko kezdetektől fogva egymás ellen, és egymásért is harcolnak, mert amióta megismerték a másikat, nem tudnak élni a szerelmük nélkül. Azonban meddig képes elmenni a szerelem, mint érzelem – főleg, ha az Igaziról beszélünk? Mi történik akkor, ha a boldogságbuborékunk kidurran, és szembejön velünk a valóság? Biztonságban tudhatjuk a szerelmünket, ha ezért a legnagyobb árat fizetjük – legalábbis, saját magunkra nézve?
A férfi álarca felfedni látszik, mert már többen, köztük Olivia munkatársai is, rájöttek a Fantom kilétére. Szeretnék elkapni már őt és ezért bármire képesek – akár a munkatársuk véleményével, az őt körülvevő érzelmekkel is szembe szállnak.
A nőt csapdába csalják, döntés elé állítják – józanésszel próbálnak hatni a lelkére. Dobja fel a szerelmét és ő megússza a dolgot, vagy mindkettőjükre csúf jövő vár. Olivia előtt a döntés, amit nehéz meghoznia. Az esze és a szíve vetekszik egymással, de melyik fog győzni?
A nő és a férfi mindent megtesz azért, hogy ép bőrrel kikerüljön ebből a helyzetből. Azonban, lassanként érezhető az, hogy mindent kockára tesznek. Titkolóznak egymás előtt, félnek bevállalni az igazi önmagukat és egy újabb álcát kerítenének, ami mögé elrejtőzhetnének, azonban ez nem mindig a jó megoldás.
Visszarepülnek Niko múltjába, ahol számos fájdalom és csalódás vár rájuk. Oliviára hatalmas megpróbáltatás vár, hiszen csak rajta múlik, hogy mi lesz az eseménysorozat kimenetele.
Azonban a nőt olyan cselekedetek és benyomások érik, amelyek által kétségessé válik a szerelem a férfi iránt. A hazugság és a bizalom közötti vékony határra lép, ahol nem lehet tudni, hogy mi is lesz a történet végkimenetele.
ALG regényei mindig érzelembombává változtatnak. Mosolyra késztet, könnyekre fakaszt. De pontosan ezért imádom! Mert egy olyan világba repít, ami sokkal jobb és élvezetesebb helynek tűnik, pedig csak a saját világunkat formázza egy kicsit át. Ennek ellenére folyton két lábon állunk a földön a művei lapjait pergetve is, és ez az egyik olyan tulajdonság, amire nem minden író képes.
Megbabonáz, elcsábít és akarva, akaratlanul a felhők felé repít. Legalábbis bennem ezek az érzelmek jöttek elő az egész Csábító-sorozat alatt, ám csak az utolsó részben teljesedett ki mindez igazán. Ez csak még inkább bizonyítja azt, hogy a Végzetes csábító egy tökéletesen felépített, fondorlatokkal teli regény.
Ajánlom mindenkinek, aki szereti a romantikus, de mégis drámai, akciódús történeteket. Az ilyen elvárásokat kereső olvasóknak bátran ajánlom a Csábító-trilógiát az elejétől a végéig!
Írta: Anarchia Könyvblog