Versek & imák - Matthew McConaughey új könyve

Ha valaki képes arra, hogy a hollywoodi csillogás mögött is megőrizze a hitelességét, az Matthew McConaughey. Az Oscar-díjas színész, filozofikus gondolkodó és életmódprofesszor most ismét papírra vetette gondolatait, ezúttal a Versek & imák című kötetben, amely a Zöldlámpa után újabb betekintést enged abba, hogyan látja a világot, az életet és önmagát.

A könyv nem hagyományos memoár és nem is egyszerű verseskötet. Inkább egy lelki térkép: személyes hitvallások, elmélkedések, fohászok és pillanatképek gyűjteménye, amelyekből kirajzolódik McConaughey saját életfilozófiája. Azé az emberé, aki mindig igyekezett logikusan értelmezni önmagát és a világot, de most inkább a misztikumot, a hit erejét és az élet költészetét keresi.

„Az utóbbi időben egyre nehezebb eldönteni, miben higgyen az ember. De én nem akarom elveszíteni a hitemet az emberiségben, benned, bennem, a potenciálunkban.” – írja McConaughey.

Ez a mondat talán mindent elmond arról, miért is született meg a Versek & imák. Egy korban, amikor a bizonytalanság, a kétely és a zaj uralkodik, McConaughey arra hív, hogy újra kapcsolódjunk önmagunkhoz, másokhoz, a világhoz. Hogy merjünk hinni.

A könyv egyszerre inspiráló, hittel teli és gyakran humoros is, hiszen McConaughey továbbra is az élet rodeójának emberi oldalát mutatja meg. Hétköznapi helyzetekből születnek univerzális gondolatok, s miközben nevetünk, valahol belül kicsit el is csendesedünk.

McConaughey, aki a Texasi Egyetem életmódprofesszora, háromgyermekes édesapa, az Austin FC futballcsapat tulajdonosa és a just keep livin Alapítvány társalapítója, most is ugyanazzal az elhivatottsággal beszél az egyensúlyról, a hitről és az emberi fejlődésről, mint korábban. Az alapítvány évek óta segíti a hátrányos helyzetű fiatalokat abban, hogy testileg, lelkileg és szellemileg is egészségesebb életet élhessenek hiszen, ahogy ő mondja: „A valódi siker az, ha békét találunk magunkban.”

A Versek & imák tehát nemcsak egy könyv, hanem egyfajta lelki útitárs: egy gyűjtemény, amely emlékeztet arra, hogy az élet nem mindig logikus, de mindig költői.