William R. Forstchen: A harag napja könyvajánló
Nem egyszerű olvasmány, olyan témát feszeget az író, ami napjainkban nagyon is aktuális. Nehezen tudom összeszedni a gondolataim, mert eléggé megviselt lelkileg. Napjaink legaggasztóbb problémája a terrorizmus, mely világszerte terjed, és egyre kegyetlenebb formában nyilvánul meg. A könyv haladtával egyre jobban sokkoltak az események, és nem egyszer fordult elő, hogy le kellett tennem pihentetni, hogy ülepedjenek az olvasottak.
Magát a történetet több szálon követhetjük nyomon. Bob, a tanár szemszögéből, aki egy gimnáziumba tanít, a terroristák szemszögéből, mely betekintést ad, hogyan "kelnek életre" az alvó sejkek, mi alapján választotta ki ezeket az embereket a kalifa, és milyen kiképzéseken vettek részt, hogy teljes mértékben érzéketlenek legyenek mindenre és mindenkire. A harmadik szemszög pedig a média, ahol az események kereszttüzét láthatjuk, hol brutálisan, hol megdöbbentően.
Bob tanárként dolgozik a Chamberlain gimnáziumban, ahová lánya, Wendy is jár. Azon a reggelen egy olyan nap elé néznek, amire legrosszabb rémálmaikban sem gondoltak. Az ebédszünetben három iszlamista foglalja el az iskolát, és brutálisan szedik áldozataikat. A férfi egy ideje félt már egy hasonló lépéstől, így elvégzett egy fegyverhasználati tanfolyamot, és vásárolt magának egy pisztolyt. Talán ő az egyetlen, aki látja, hogy ezek az emberek senkit nem fognak elengedni, nem a túsztárgyalás a céljuk, csak és kizárólag az ölés. Szerencsésen rátalál a lányára, mielőtt ő is a terroristák kezei közé kerül, beküldi a gyerekeket egy osztályba, ahol nagy nehezen sikerül kimenekítenie őket az ablakon át. Vagy legalábbis reménykedik abban, hogy időben sikerül nekik az erdőbe menekülniük.
" A lövések ekkor érték el a tanterem ajtaját: a golyók könnyedén hatoltak át rajta. Újra sikoltások, az egyik gyereket a terem kellős közepén érte a golyó. "
A terroristák nem csak a Chamberlain iskolába vetik be magukat, ezen kívül számos másik iskolát foglalnak el, ölik halomra a gyerekeket és a felnőtteket. Ha pedig mindez nem lenne eléggé borzalmas, újabb iszlamista csapat indul el az autópályák irányába, hogy a következő feladatot teljesítsék, amit a kalifa kiadott számukra.
Szinte minden lépést nyomon követhetünk a médián keresztül, helikopterekből veszik videóra ezeket a borzalmas eseményeket. Van olyan bemondó, aki élő közvetítés alatt borul ki, és törik össze lelkileg. Csatornák, akik képtelenek bemutatni, hogyan bánnak egy tizenkét éves kislánnyal, és csak a híradós arca mutatja, milyen sokkoló lehetett a látvány. Látunk egy férfit, aki próbál nyugodt maradni ezen a rettenetes napon, és visszafogni a szülőket, hogy az iskolákba induljanak gyermekeikért, holott az ő gyermeke szintén az egyik elfoglalt gimnáziumba tanul.
" A kőkemény szakmai fegyelem, amely hosszú éveken át, még szeptember 11-i terrortámadás legsötétebb perceiben is meghatározó tudott maradni a stúdióban, a gyermek aljas kínzásának látványára megtört... A világnak elég volt a bemondó megbabonázott arca- így is mindent láttak, amit látniuk kellett. A könnyek patakokban folytak az arcán. "
William R. Forstchen brutálisan és kegyetlenül mutatja be ezt a napot, olyan részletesen kidolgozva az eseményeket, hogy a szemünk előtt játszódik és pörög, mintha egy filmet vetítenének előttünk. Azt hiszem ez az a könyv, ami teljesen a hatása alá kerített, és hetekig, de akár hónapokig is előttem fog lebegni.
Írta: Anarchia könyvblog
