A gyémántok ugyan örökkévalók, de az élet és a szerencse sokkal kevésbé… Nicky Monroe, a Springfieldi Központi Középiskola szőke szépsége egy Halloween-i buli után eltűnik. Megtörtént ez már más kamaszokkal is, hogy aztán pár óra vagy nap elteltével sértetlenül előkerüljenek, de Nicky Monroe-nak se híre, se hamva. Nincsenek nyomok, nincsenek gyanúsítottak; a rendőrség figyelmét hamarosan egy másik ügy köti le, és egyedül Gary Fontaine nyomozó érzi kötelességének, hogy folytassa a nyomozást – leginkább azért, mert neki konkrét gyanúsítottjai vannak: a két unokatestvér, Barbara Bond, és Kara Norris. Kamaszlányok. Fiatalok, szépek, ártatlan tekintettel, rendezett családi háttérrel, jó tanulmányi eredményekkel és magaviselettel. Az alibijük tökéletes: senki nem feltételezne róluk semmi rosszat – Gary Fontaine-t kivéve. Másokkal ellentétben ő meg van győződve arról, hogy a lányoknak köze van osztálytársuk eltűnéséhez. Ám ennek bebizonyítása korántsem egyszerű feladat: gyanúsítottjai elvégre tinédzserek, akiktől manapság bármi kitelik, főleg ha arról van szó, hogy megússzanak egy olyan bűncselekményt, amely egész fiatalságukat és hátralévő életüket tönkretenné. A lányok viszont nem sejtik, hogy egy – mikor máskor, mint Halloweenkor? – életre kelő városi legenda sokkal nagyobb fenyegetést jelent a számukra, mint az utánuk szaglászó nyomozó. Gary Fontaine csak az igazságot akarja; a titokzatos idegen viszont az életüket… Fiatalság és szépség, igazság és hazugság: mulandó minden. Örökké csak a gyémántok tartanak…