Kuncz Aladár (Arad, 1885. december 31. ? Budapest, 1931. június 24.) erdélyi magyar író, mufordító.
Iskoláit Kolozsváron, majd a budapesti egyetemen (magyar-latin-görög szak) végezte.
1909?1914-ig a Nyugat munkatársa volt.
Az I. világháború kitörésekor internálták.
Öt évet töltött Noir-Moutier ?ben (Fekete kolostor), majd Ile d'Yeu táboraiban. Legismertebb regényében (Fekete kolostor) errol ír.
Szabadulása után, a Tanácsköztársaság bukása idején tért vissza Budapestre, ahol tanárként helyezkedett el, majd az Új Magyar Szemle és az Aurora címu folyóiratok szerkesztoje lett.
1923-ban tanári állását feladva, visszaköltözött Kolozsvárra, ahol az Ellenzék irodalmi mellékletét, illetve az Erdélyi Helikont szerkesztette.
A Fekete kolostor címu muve csak halála évében, 1931-ben jelent meg.
Kuncz Aladár: Fekete kolostor
Vannak egymuves írók, Kuncz Aladártól is hiába tartunk számon egy másik (fontos) regényt (Felleg a város felett), máig eligazító könyvkritikákat, és egy rendkívül értékes levelezést, o csak a Fekete kolostor szerzoje maradt. Öt évet töltött a Noirmoutier, majd az Ile d?Yeu táboraiban.
?Kuncz Aladár a háború kitörésekor huszonnyolc éves fiatalember, hivatására nézve író, foglalkozására tanár, rajongója az életnek...
A mozgósítás hírére menekülni próbál a zurzavarból haza...
Aztán öt évet töltött fogolytáborokban, tömlöcökben, egy sziget várbörtönében, kegyetlen vagy közönyös parancsnokok alatt, magyar, osztrák, német polgári foglyok társaságában, kedves és visszataszító, finom és faragatlan emberekkel, betegekkel, haldoklókkal, gyilkosokkal és dühöngo orültekkel" - így összegzi a Fekete kolostor színterét, környezetét és lesújtó hányattatásait a Nyugatban, 1931 júniusában Kosztolányi.