A könyv a győztes liberális demokráciát és jóléti államot bírálja a szabadság szemszögéből. Az egykori szabadság eltűnt, és vele eltűnt a 19. századi liberalizmus, amely azonban hátrahagyott néhány, a mai menedzserállam igazolására használt jelszót. A kormányzást felváltotta a személytelen adminisztráció. Ennek ideológiája az egyenlőség, a fejlesztő állam, a sokféleség, a kinevezett kisebbségek védelme, a nyelv uralása a PC révén, a diszkriminációmentesség és az igazságosság.
A könyv végkicsengése realista, írásakor (1999) a szerző a számtalan jogos kritika ellenére nem lát politikai alternatívát. Mindez azonban nem jelenti, hogy önfeledten kellene szolgálni a menedzserelitet és belesimulni annak liberális demokrata, multikulturalista és globalista ideológiájába. Másrészt a menedzserállam nem szükségszerűen jár a ma uralkodó balliberális ideológiával. Az eszmék nem a gyakorlat szükségszerű termékei, és nagy szerepük van a gyakorlatunk alakításában.