Krízis és növekedés az Európai Unióban

Európai modell, strukturális reformok

A közbeszédben erős állítások hangzanak el Európa és benne Magyarország felemelkedéséről és hanyatlásáról is. Eközben gyakorta háttérben marad az a kérdés, hogy mennyi az annyi , és még inkább az, hogy honnan tudható, miért annyi, mitől annyi? És mennyi lehet/lehetne a jövőben? Halmai Péter kötete a négy évtizedes európai növekedési lemaradás összetevőinek klinikai alaposságú, módszertanilag megalapozott elemzését adja, és ebbe a szélesebb keretbe helyezi el Magyarországot. Összehasonlító elemzés keretében kapunk választ arra, hogy mi az ok, mi a következmény, és - ma már szokatlan módon - mit kellene tennünk ahhoz, hogy a több évtizedes trendet előbb megállítsuk, majd megfordíthassuk. Csaba László, az MTA és az Academia Europaea/London rendes tagja, a Közép-Európai Egyetem (CEU) egyetemi tanára A globális gazdaság és az európai integráció válságának egyik alapvető dimenziója a növekedési válság. Az elmúlt évek erőteljes monetáris ösztönzői ellenére a globális pénzügyi válság után a növekedés beindulásának a kilátásai továbbra is bizonytalanok. Halmai Péter nemzetközileg is példa nélküli könyve jelentős elméleti és gazdaságpolitikai hozzájárulás a kérdés kutatásához. Olyan kérdések tisztázásához ad az olvasó számára segítséget, mint a növekedési potenciál, s így a potenciális növekedés lehetőségei, az integráció növekedési hatásai, az európai növekedési potenciál eróziója, a konvergencia és a felzárkózás, a lehetséges növekedési modellek vagy a strukturális reformok hatásmechanizmusai. A könyvet a szakértő és az érdeklődő olvasónak egyaránt ajánlom. Palánkai Tibor, az MTA rendes tagja, professor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem Halmai Péter könyve meggyőző elméleti és módszertani apparátus felhasználásával bizonyítja, hogy az euroszklerózis jelensége mögött nemcsak a társadalmak és az intézmények elöregedése áll, hanem egy gazdasági modell több évtizede tartó folyamatos avulása is. A 2008-ban kezdődött válság csak egy a lemaradás tényezői közül. Európa mind szembeötlőbb gazdasági lemorzsolódásának fő okai termelékenységi jellegűek, és ezek a bajok csakis átgondolt és átfogó reformokkal orvosolhatók. Az európai integráció folyamata még mindig számos növekedési tartalékot rejt, de ezek kihasználásához a verseny és az innováció feltételeinek az eddiginél sokkal gyorsabb, akár egyes tagállami részérdekeket is félresöprő alapos megjavítása szükséges. Török Ádám, az MTA rendes tagja, a Pannon Egyetem és a BME egyetemi tanára Az elmúlt évtizedben, különösen a 2008-ban elkezdődött pénzügyi és gazdasági válságot követően kiéleződtek Európában a globalizációhoz történő alkalmazkodás problémái, számottevően csökkent az európai versenyképesség, és mindez nyílt növekedési válságba torkollt. Halmai Péter arra vállalkozik, hogy a korszerű növekedési elméletek és széles körben gyűjtött adatok alapján, erőteljes empirikus megalapozásra törekedve, elemezze az európai növekedési potenciál bekövetkezett erózióját, feltárja a kilábalás lehetőségeit, és felvázolja az Európa előtt álló lehetséges hosszú távú növekedési mozgáspályákat. A globális áttekintés mellett részletesen tárgyalja az új tagországok növekedési, illetve felzárkózási modelljét, a követett modell hiányosságait, megújításának lehetőségeit, mindenekelőtt a strukturális reformok lehetséges hatásait a növekedési potenciálra. A szerző, nem először, ebben a kötetében is példaszerűen alkalmazza a modern közgazdaságtan által felkínált elméleti modelleket és elemzési módszertant a roppant időszerű és releváns gazdaságpolitikai kérdések empirikus elemzésére. A korszerű közgazdasági elméletek és gyakorlati alkalmazásaik művelői mellett az európai gazdaságok iránt általában érdeklődők is hasznosan forgathatják a könyvet. Zalai Ernő, az MTA rendes tagja, professor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem