Rendszerváltás és pénzügypolitika

Tények és tévhitek a neoliberális piacgazdasági átmenetről és a 2010 óta alkalmazott nem konvencionális eszközökről

Prof. Dr. LENTNER CSABA egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi és Államháztartási Intézetének vezetője. 1989-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1995-ben a közgazdaságtudományok kandidátusává avatták a Magyar Tudományos Akadémián. 2003-ban közpénzügytanból habilitált. A pályakezdést követő éveiben banki-vállalati, később állampénzügyi-közéleti területeken-, közel két évtizede a felsőoktatásban tölt be vezető tisztségeket. A neoliberális gazdaságpolitika egyik fő hazai kritikusa. A 2010-től újjászervezett Magyar Állam közpénzügyi gyakorlatának tudományos rendszertanba foglalója. A válság utáni években vendégkutatóként tanulmányozta a Bank of England és a Federal Reserve (Fed) konszolidációs politikáját, egyidejűleg a nem konvencionális közgazdasági iskola és a Magyar Nemzeti Bank új típusú közgazdasági-közgondolkodási műhelyének aktív szereplőjévé avanzsált. 2005-ben, majd 2006-ban az Akadémiai Kiadó által publikált Rendszerváltás és Pénzügypolitika című könyvének újrakiadásával, új gondolatokkal történő kiegészítésével a szerző feleleveníti az 1980-as évek végétől megvalósított neoliberális piacgazdasági átmenet általa vélt ellentmondásait. Egyidejűleg a könyv 2016-os kiadásában igazolja a nem konvencionális eszközökre épülő gazdaságpolitika eredményeit, tükröt állítva annak kritikusai elé.

 

A 2005-ös kiadás: A tanulmánykötet a magyar piacgazdasági átmenet legfontosabb területeit veszi górcső alá. A privatizációs, agrár-pénzügyi, költségvetési- és monetáris politikai folyamatok átfogó elemzése egy igazán összetett képet fest a tervgazdasági rendszerből az Európai Unióba megérkező magyar gazdaságról. A szerző maga is az elmúlt évtized gyakorlati szakembere, majd később közéleti szerepektől átitatva, de az ezredfordulót követő években azonban az egyetemi katedrán megállapodva elemzi a gazdaságpolitika és a tőle elválaszthatatlan pénzügyi irányítás beavatkozási módszereit és társadalmi hatásait. A könyv - egyúttal a szerző - legfőbb érdeme és erénye a változásra illetve a változtatásra való készség. A kötet írója az elmúlt években végzett kutatásaival bizonyítja, hogy a pénzügypolitika és a magyar európai uniós integráció hajrájában a megszokott elvektől és módszerektől el lehet térni. A szerző tanulmányaiban megfigyelhető, hogy a közgazdasági kötöttségek", harmadik utas" elemek az ezredfordulóra szép lassan feloldódnak, és az új évezred elején egy olyan közgazdász ars poeticája bonatkozik ki, aki képes a szentnek hitt" közgazdasági jószágokat a maguk helyi értékén" számba venni, a köréjük épített belpolitikai erővonalakat" - a magyar gazdaság fejlődését szem előtt tartava - lebontani, a hozzájuk kötődő mítoszokat tudományos módszerekkel felszámolni. A rendszerváltozás időszakában szárnyaira bocsátott fiatal közgazdász szerző tudományos munkásságát elemezve talán ez az időszak volt a szárnybontogatás időszaka". Jelentős tudományos eredmények, címek, szakmai ismertség, nagy munkabírás, precíz elemző készség jellemzi Lentner Csaba munkásságát, melynek visszatérő eleme a pénzügyi folyamatok társadalmi hatásainak elemzése. Akár szimbolikus is lehet a szerző köré vont szárnybontogató" összkép, hiszen a magyar gazdaság tervgazdasági kötöttségektől elszakadó, mondhatni szárnyaló fejlődését elemzi egy fiatal, pályáján sikeresen előrejutó és pennáját élesítő" közgazdász. A tanulmánykötet jól hasznosítható közgazdász egyetemi hallgatók államháztartási pénzügytan", állami pénzügyek", pénzügypolitika" című tantárgyaihoz, de gyakorló szakemberek számára is hasznos információkat tartalmaz.