A kép illusztráció
Mesék vackorról
Mesék vackorról
Jelenleg nem rendelhető
Korábbi ár:
3 582 Ft
Borító ár:
3 980 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
3 025 Ft
Bundája loncsos, lompos és bozontos sötétbarna színű, orra piszén pisze, és kedvenc foglalatossága a fára mászás. Ugye ismerős a személyleírás Vackorról, akinek kalandjairól szóló sorokat nemzedékek fújják? Vackor most újra él a lapokon. Fára mászik, csavarog, világot lát, és iskolába megy. A kötetet Reich Károly rajzai díszítik.
Leírás
Raktári kód:
919102
ISBN:
9789633898932
EAN:
9789633898932
Megjelenés:
2006.
Kötésmód:puhatáblás ragasztott
Oldalszám:
220
Nyelv:
Magyar
Tömeg [g]:
640
Bundája loncsos, lompos és bozontos sötétbarna színű, orra piszén pisze, és kedvenc foglalatossága a fára mászás. Ugye ismerős a személyleírás Vackorról, akinek kalandjairól szóló sorokat nemzedékek fújják? Vackor most újra él a lapokon. Fára mászik, csavarog, világot lát, és iskolába megy. A kötetet Reich Károly rajzai díszítik. A mesekönyv három verses mesét tartalmaz: Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról; Vackor világot lát; Vackor az első bében.
A szerzőről
Kormos István
Kormos István (1923–1977) költő, író, műfordító, dramaturg, szerkesztő, a 20. századi magyar irodalom egyik meghatározó alakja volt. Eredeti neve Kops István, a Kormos nevet 1944-ben vette fel. Nehéz sorsú gyermekkorát édesanyja korai halála és szegényes körülmények árnyékolták be. Nagyszülei nevelték, majd Budapestre költözött, ahol különféle munkákat végzett. Első felesége Pallos Klára volt, akitől egy lánya, Anna született. Második házasságát Rab Zsuzsa költőnővel kötötte, akivel közösen orosz népköltészeti fordításokat készítettek. Harmadik felesége Péter Márta művészettörténész, közös lányuk, Luca 1973-ban született.
Kormos pályáját 1943-ban kezdte, első kötete Az égigérő fa 1946-ban jelent meg. Az 1950-es évektől politikai és személyes okok miatt elhallgatott, ekkor főként gyermekversek – köztük a híres Vackor-történetek – és műfordítások jelentek meg tőle. Párizsi évei alatt közelebbről is megismerkedett a francia költészettel. 1971-ben a Szegény Yorick című kötetével tért vissza a költészethez. Műfordítói munkássága jelentős: többek közt Chaucer, Burns, Puskin és Molière műveit ültette át magyarra.
1977-ben szívroham végzett vele. Költészetét a szegénységgel való érzelmi azonosulás, a népi szürrealizmus és lírai tömörség jellemzi. Posztumusz a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává választották.
Vélemények
