Frakk és a foci

Bálint Ágnes

(1922. október 23 – 2008. október 24.)

József Attila díjas író - szerkesztő - dramaturg A Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós-műsorkészítés egyik megalapozója, a televíziózás hőskorának meghatározó egyénisége, számtalan közkedvelt mesesorozat, hangjáték, mese és meseregény írója, fordítója. 1922. október 23-án született a Fejér megyei Adonyban, a Duna mellett. Szülei: Bálint Lajos, Müller Sarolta. Korán megmutatkozott élénk, kimeríthetetlen fantáziája és jó rajztehetsége. Öt éves korában megtanult olvasni, és első olvasmányai igen nagy hatással voltak rá. Hat éves korától írt és rajzolt meséket, melyek 12 éves korától meg is jelentek. Korai írások. 14 éves korában folytatásokban közölték a FÁNNI, A MODERN TÜNDÉR című, első meseregényét. Iskoláit Székesfehérvárott, majd a budapesti Angolkisasszonyoknál végezte, később Bécsbe ment rajzot tanulni (könyvillusztráció, plakáttervezés). 1941-ben jelent meg első; meseregénye, az ELVARÁZSOLT EGÉRKISASSZONY, majd 1942-ben a második, CIMBORÁK címmel. 1942-43-ban nagyon sok rövidebb-hosszabb mesét írt, amelyek nagy része nem jelent meg még nyomtatásban. 1944-ben feleségül ment Dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna. 1951-ben egy külkereskedelmi vállalatnál kezdett dolgozni. Az ott töltött idő alatt négy nyelvből tett vizsgát, németből, franciából, oroszból felsőfokon, angolból középfokon. 1958. február 1-én belépett az újonnan alakult Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályára, ahol szerkesztő-dramaturgként kis híján harminc évig, 1986-os nyugdíjba vonulásáig dolgozott. A TV hőskorában munkatársaival, Kelemen Endrével, Rockenbauer Pállal és Tarbay Edével alakították ki a magyar gyermek- és ifjúsági tévéműsorok kereteit. Bálint Ágnes a meseműsorok alapjait teremtette meg. Az ő ötlete alapján született meg a TÉVÉ-MACI, és a CICAVÍZIÓ monoszkópja. A naponta jelentkező, kezdetben a tévébemondók által felolvasott esti meséket lassan felváltotta apró bábjelenetekkel. 1961-ben havonta egy-egy félórában jelentkezett a MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN című bábsorozat, ezt követte a MAZSOLA, szintén bábsorozat, több folytatásban. A bábok nagy részét Lévai Sándor tervezte, Mazsola és Cicamica figuráját Bródy Vera alkotta. A bábfilmek után következtek a rajz-, majd papírkivágásos mesesorozatok: KUKORI ÉS KOTKODA, FRAKK stb. A televíziós rendezők közül sokat dolgozott Kende Mártával, Szabó Attilával, Beregszászi Máriával, és olyan operatőrökkel, mint Czóbel Anna, Kocsis Sándor, Ráday Mihály, Abonyi Antal, Király Erzsébet stb. 1968-ban indította útjára a KUCKÓ-t, amely az első környezetvédő műsorként a gyerekek természet- és sportszeretetét kívánta kibontakoztatni. 1969-ben Janikovszky Éva írt róla. Szerkesztőként és dramaturgként a hazai gyermek- és ifjúsági irodalom neves képviselőivel dolgozott együtt (Csukás István, Marék Veronika, Tarbay Ede stb). Az ő nevéhez fűződik a MAGYAR NÉPMESÉK első csokorba gyűjtése, vagy a VIZIPÓK, CSODAPÓK sorozat, amely a gyerekeket megismerteti az élővilág olyan kevésbé közkedvelt egyedeivel, mint a rovarok vagy a pókok. Mesesorozataiért és a Kuckó című műsoráért számos alkalommal kapott nívódíjat. "Életem fénypontja a Tévé volt." Közben több mesét és mesejátékot írt a Magyar Rádió Ifjúsági osztályának - onnan indult el A SZELEBURDI CSALÁD - meséi jelentek meg a különböző gyermekújságokban (Kisdobos, Dörmögő Dömötör), sokat fordított, és eközben számtalan meseregényt írt. 1962-től szinte évente jelentek meg könyvei a Móra könyvkiadónál: a MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN?, a MAZSOLA-könyvek, a FRAKK-kötetek, stb. A SZELEBURDI CSALÁD-ból és a HAJÓNAPLÓBÓL Palásthy György két ifjúsági filmet rendezett. 1982-ben 60 éves születésnapján Zay Lászó köszöntötte az Élet és Irodalomban. Könyveit és mesesorozatait több nyelvre lefordították. Számos külföldi filmsorozat magyar szövege neki köszönhető (pl. Rumcájsz a rabló, Kacsa Kázmér kalandjai, Héraklész, Állatolimpia, Garfield stb). Kevésbé ismert az 1988-ban újszerű technikával, a Karsai pantomim együttes, Kern András és Kútvölgyi Erzsébet közreműködésével készült SZIMAT SZÖRÉNY című sorozat, amelynek zenéjét Oroszlán Gábor szerezte. Utolsó meseregénye a VÍZITÜNDÉR, VÍZIMANÓ 2000-ben jelent meg. 1998-ban Vecsés díszpolgárává választották, 2000-ben Szent Imre díjat kapott, szülőfaluja pedig Adonyért emlékéremmel tüntette ki . Férje 1989-ben meghalt, s ezt a csapás nem tudta feldolgozni. Visszavonult a maga zárt világába - most is ott él. "Csodaszép életem volt. Meseszép."
Egy nappal 86. születésnapját követően, 2008. október 24-én, hosszú, súlyos betegség után elhunyt Bálint Ágnes.

Díjak

2000-ben Szent Imre díj 1997-ben Göncz Árpád köztársasági elnöktől átveszi a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést