A kép illusztráció
Előrendelhető
Várható megjelenés:
2025.10.02.
Borító ár:
4 490 Ft
Kötött ár:
4 041 Ft
Ha egy magyar népmesét olvasunk, szinte biztos, hogy azt Benedek Elek írta, az ő hangján szólal meg. Hiszen mesegyűjtőként nemcsak szolgaian lejegyezte a hallott történeteket, hanem formát adott nekik, tökéletesre csiszolta őket.
Leírás
Raktári kód:
238449
EAN:
9789631371390
Várható megjelenés:
2025.10.02.
Kötésmód:keménytáblás
Oldalszám:
304
Nyelv:
magyar
Ha egy magyar népmesét olvasunk, szinte biztos, hogy azt Benedek Elek írta, az ő hangján szólal meg. Hiszen mesegyűjtőként nemcsak szolgaian lejegyezte a hallott történeteket, hanem formát adott nekik, tökéletesre csiszolta őket.
Egészen kicsi gyerek volt, amikor egy zsellérlány mesemondása megigézte: ,,az első mese után kisírtam-könyörögtem belőle a másodikat, a harmadikat, a negyediket, aztán a jó Isten tudja, hányadikat - nem volt többé nyugodalma tőlem." Már diákként gyűjteni kezdte szűkebb szülőhazája, a székelyföldi Kisbacon és környéke kincseit. Pályafutása csúcsán, a Millennium évére jelent meg az ezer mesét tartalmazó hatalmas gyűjteménye, a Magyar mese- és mondavilág.
Könyvünk második, nagyobbik felében ebből a kincsestárból válogattunk talán kevésbé ismert népmeséket, melyeknek főhőse legtöbbször Krisztus, egy megejtően hétköznapi figura, aki - magunk közt szólva - inkább tűnik székely góbénak, mintsem az Isten fiának.
A könyv első felében pedig Benedek Elek mint budapesti újság- és regényíró jelenik meg, aki gyermekkora ünnepeit emlegeti szívfacsaró honvággyal, vagy éppen a nagyvárosi felnőttek jellemzően karácsonyi problémáit veti papírra.
Humor és emelkedettség, székelyföldi falu és dübörgő nagyváros, nosztalgia és örökkévalóság - ez Benedek Elek titka, amivel még ma is nagy hatással van ránk, lelkes olvasóira.
Egészen kicsi gyerek volt, amikor egy zsellérlány mesemondása megigézte: ,,az első mese után kisírtam-könyörögtem belőle a másodikat, a harmadikat, a negyediket, aztán a jó Isten tudja, hányadikat - nem volt többé nyugodalma tőlem." Már diákként gyűjteni kezdte szűkebb szülőhazája, a székelyföldi Kisbacon és környéke kincseit. Pályafutása csúcsán, a Millennium évére jelent meg az ezer mesét tartalmazó hatalmas gyűjteménye, a Magyar mese- és mondavilág.
Könyvünk második, nagyobbik felében ebből a kincsestárból válogattunk talán kevésbé ismert népmeséket, melyeknek főhőse legtöbbször Krisztus, egy megejtően hétköznapi figura, aki - magunk közt szólva - inkább tűnik székely góbénak, mintsem az Isten fiának.
A könyv első felében pedig Benedek Elek mint budapesti újság- és regényíró jelenik meg, aki gyermekkora ünnepeit emlegeti szívfacsaró honvággyal, vagy éppen a nagyvárosi felnőttek jellemzően karácsonyi problémáit veti papírra.
Humor és emelkedettség, székelyföldi falu és dübörgő nagyváros, nosztalgia és örökkévalóság - ez Benedek Elek titka, amivel még ma is nagy hatással van ránk, lelkes olvasóira.
A szerzőről
Benedek Elek
A magyar irodalom „nagy mesemondója” írói munkáján túl a Magyar Hírlap és más lapok újságírójaként, valamint országgyűlési képviselőként is tevékenykedett.
Benedek Elek a gyerekeknek és ifjú olvasóknak szóló írásaival a magyar gyerekirodalom egyik megteremtője. Irodalmi munkássága azonban nem korlátozódott csupán meseírásra, versek, színdarabok, leányregények, történelmi és irodalomtörténeti művek is fűződnek a nevéhez.
Ismert művei: Világszép mesék (1888), Elek apó meséi I. (1900), Táltos Jankó (1908), Csupalámpa. A világ legszebb meséi (1911-1914), Ezeregyéjszaka legszebb meséi (1926)
Vélemények
