A boldog hülye és az okos depressziós

Kepes András 1948. október 11-én született Budapesten. Iskolai tanulmányait Budapesten, Bejrútban és Buenos Airesben végezte. 1973-ban diplomázott az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar és esztétika szakon. Posztgraduális tanulmányokat folytatott az Egyesült Államokban, a Syracuse-i és a Stanford Egyetemen. Doktori és habilitált doktori fokozatát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte.

Első újságcikkei 17 éves korában jelentek meg. 1973 és 1980 között a Magyar Rádiónál dolgozott újságíróként, majd 1980 és 1989 között a Magyar Televízió kulturális hetilapjának, a Stúdiónak alapító főszerkesztő-helyettese és műsorvezetője volt. Műsorait és dokumentumfilmjeit, mint például az Apropó, a Desszert, a Világfalu és a Különös történetek, a Magyar Televízió, a TV2 és az RTL Klub sugározta, több riportját pedig külföldi televíziók is átvették.

1986-ban kezdte egyetemi oktatói pályafutását a New York Egyetemen (NYU) Fulbright-kutató tanárként. Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 2008-tól pedig a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF), később annak jogutódja, a Budapesti Metropolitan Egyetem tanára volt. 2010 és 2014 között a Kommunikációs és Művészeti Kar alapító dékánjaként tevékenykedett. 2012-ben a köztársasági elnök egyetemi professzorrá nevezte ki, 2019-től professor emeritus.

A nyolcvanas évek közepétől kezdve publikál könyveket, és a televíziós műsorkészítéstől való visszavonulása óta a szépirodalomra összpontosít. Könyvei, regényei és irodalmi esszéi nemcsak irodalmi élményt nyújtanak, hanem új perspektívát kínálnak a világra és az emberiségre.

Munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták. 1991-ben Táncsics Mihály-díjat, 1994-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjat kapott. 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2011-ben életművéért Prima-díjat, 2017-ben Világkép című művéért pedig Libri irodalmi közönségdíjat nyert. Nős, hat gyermek édesapja.