Visszatérése után a versek helyett immáron elsősorban regényeket és drámákat írt. Az országos ismertséget A freskó és Az őz című regényei hozták meg a számára. Ettől kezdve szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett. Sok írásában foglalkozik a nők sorsával és kapcsolataikkal, de számos önéletrajzi ihletésű művel is megörvendeztette rajongóit.
Ismert művei: Az őz (1959), Pilátus (1963), Danaida (1964), Ókút (1970), Abigél (1970), Régimódi történet (1977), Für Elise (2002)