Nincs engedélyezve a javascript.
Joó Tibor

Joó Tibor

A szellemtörténet és a magyar nemzeteszme

Szállítás:
2-5 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
2 272 Ft
Borító ár:
2 990 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
2 571 Ft
Árakkal kapcsolatos információk:

Borító ár: A könyvön szereplő, a könyv kiadója által meghatározott ár

Korábbi ár: Az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára

Rendeléskor fizetendő online ár: A rendeléskor fizetendő ár

Bevezető ár: Megjelenés előtt leadott megrendelésre érvényes ár

Filep Tamás Gusztáv (1961) művelődéstörténész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. Fő kutatási területe az utódállamok magyar kisebbségeinek két világháború közötti története. A korszak magyar filozófusai közül összeállításában jelent meg Joó Tibor, Bartók György és gróf Révay József egy-egy könyve.
Leírás
Raktári kód:
178315
ISBN:
9786155164507
EAN:
9786155164507
Megjelenés:
2019.
Kötésmód:
füles, kartonált
Oldalszám:
208
Nyelv:
magyar

Filep Tamás Gusztáv (1961) művelődéstörténész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. Fő kutatási területe az utódállamok magyar kisebbségeinek két világháború közötti története. A korszak magyar filozófusai közül összeállításában jelent meg Joó Tibor, Bartók György és gróf Révay József egy-egy könyve. Társszerkesztője A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998 című négykötetes kiadványnak. Legutóbbi, 2019-ben kiadott könyvei: Ligeti Ernő. Egy urbánus transzszilvanista, „Azt hittem egykor, hogy csapatmunkában veszek részt”. Beszélgetések kisebbségkutatókkal.


Joó Tibort (1901–1945) a szellemtörténet legfelkészültebb hazai teoretikusának tartották; a nemzetet hivatásközösségként értelmezte. Természetesen sem a marxisták, sem a soviniszták nem fogadták el. Joó történetfilozófiai író és náciellenes publicista a magyar neokantiánus protestáns értékfilozófiai irányzathoz tartozott. Első könyvét az „iskolaalapító”-ról, Böhm Károlyról írta. A magyar bölcseleti hagyaték feltárása során a magyar filozófiátlanság mítosza ellen Erdélyi Jánost idézte: „mi magunk között elméletet állítottuk fel a nem gondolkodásnak”. A „történet” végső magyarázó elveinek keresése, a földrész fenyegetett harmóniája, az eluralkodó egyneműsítő tendenciák és a magyar önértelmezés közhelyei közösen indították a magyar nemzeteszme vizsgálata felé. Az Európán uralkodó nemzetfogalom meghatározó jegyeiről – a közös származásról, a közös nyelvről, a közös államiságról, a műveltség azonos szintjéről – rendre megállapította, hogy egyáltalán nem szükségesek egy nemzet létéhez. „A közös nyelvben kétségtelenül nagy közösségformáló és összetartó erő van. […] Ez azonban azon az egyszerű gyakorlati tényen alapszik, hogy a közösség létrejöttéhez és fenntartásához az egyéneknek meg kell érteniük egymást. A nemzetet azonban az létesíti, ami a megértés folyamán kialakul: a közös szellem.”

Vélemények