Pillangó a vállamon

(E-könyv)

A Buenos Aires-i hoségben olvad a jégpáncél, amelybe évekkel ezelott zártam magam szégyenemben, amiért már nem vagyok fiatal? Éjjel-nappal tangózom! A testemen rég nem látott izmok rajzolódnak ki újra, az arcomról eltunik a keménység, amellyel egész életemben azt üzentem a világnak, hogy eros vagyok. Ha egyszerubben akarnám kifejezni, amit érzek, azt mondanám: itt boldog vagyok! Megengedem magamnak, amit azelott soha: követem a férfit, megadóan és feltétel nélkül. Táncolok, érzek, azaz élek!

Pár hét alatt fokozatosan hántotta le rólam a rétegeket ez a város. Eleinte csak a hoség: levettem zárt, hosszú ujjú ruhámat, és felvettem egy ujjatlan, mélyen dekoltáltat. Majd jött a meglepetés, hogy tetszem ? így, ahogy vagyok! Bátran érezhetem magam megint szépnek, amirol otthon már leszoktam. Túl az ötvenen, ujjatlan ruhában, szarkalábakkal a szemem alatt. Ezen a helyen NO vagyok a férfiak szemének tükrében. Buenos Airesben az élet újra felkért egy táncra?

Édesanyám könyvtáros volt egy vidéki kisvárosban, és iskola után sokat vártam rá a munkahelyén. Egyszer elhatároztam, hogy a teljes gyerekkönyvtárat végigolvasom, válogatás nélkül. A pár év alatt aztán alaposan összenottünk, a könyvek és én. Talán nem véletlen, hogy végül magam is az írást választottam hivatásul. 2011-ben végigjártam az El Caminót, ami új fejezetet nyitott az életemben. Egy másik, boldogabb élet kapuja tárult ki elottem, amely tele van csodával. Igaz történeteimmel szeretném másoknak is megmutatni, hogy igenis lehet ezt másképpen is?