A kép illusztráció
Mézescsók Cerberusnak
Mézescsók Cerberusnak
Jelenleg nem rendelhető
Korábbi ár:
2 571 Ft
Borító ár:
2 990 Ft
Rendeléskor fizetendő online ár:
2 272 Ft
"...gyere, Cerberus, ne üvölts, önmagamat is belegyúrtam a süteménybe."
A görögök és rómaiak hite szerint a holtak az alvilágba jutnak, ahová sose hatolhat napsütés.
A görögök és rómaiak hite szerint a holtak az alvilágba jutnak, ahová sose hatolhat napsütés.
Leírás
Raktári kód:
124109
ISBN:
9789630799133
EAN:
9789630799133
Megjelenés:
2014.
Kötésmód:keménytáblás, védőborítóval
Oldalszám:
248
Nyelv:
magyar
Tömeg [g]:
280
"...gyere, Cerberus, ne üvölts, önmagamat is belegyúrtam a süteménybe."
A görögök és rómaiak hite szerint a holtak az alvilágba jutnak, ahová sose hatolhat napsütés. Az ókor nagy hőskölteményei nem tartották lehetetlennek, hogy élő is átléphesse a halottak titokzatos világának érckapuját. Megrendítő élmény a holtakkal való találkozás, de az odajutást feltételek szabályozzák. Az alvilági révész, Charon pénzt kíván, fuvardíjat, a három torkon üvöltő, sárkányfarkú őrkutya, Cerberus varázsfűvel illatosított mézes süteményt. Ha az obulust kifizette, az eb megkívánta csemegét átadta az utas, szabad a közlekedés a Babits olyan jól ismerte aszfodéloszligetek közt, s az elszánt földi halandó meglelheti a maga halottját a Jajgatás tavánál, csak szorítsa az aranyágat. Akinek életművemet köszönhetem, akiket szerettem, akik szerettek, mind ott vannak már. Van aranyágam, Az ajtó Emerencének sírján hajtott gallyacska, érettségi ajándékul kaptam egy római rézpénzt, de sem illatos füvem, se varázslisztem, varázsmézem, tulajdonképpen sütni sem tanultam. Offát, Cerberus rituális süteményét majd összeállítom azzal, amim van, anyám alabástromfehérségének lisztjébe apám szeretete mézét gyúrom, s a szülővárosom feledhetetlen díszletei közt valaha sírt-nevetett hajdaniak sokízű, fűszeres személyisége elemeivel szórom meg gazdagon.
Ha bízik bennem, kövessen az olvasó. Nem félelmes látogatás lesz ez az út, inkább olyan, mint egy nyomozás, míg kiderül, kinek árnya miképp épült bele egy író életművébe. A Jajgatás tava csendes, egyetlen árny se könnyezik, nincs itt félnivaló, se szomorúság. Az igazság, egy élet vagy életmű háttérzenéje sohasem szomorú.
A görögök és rómaiak hite szerint a holtak az alvilágba jutnak, ahová sose hatolhat napsütés. Az ókor nagy hőskölteményei nem tartották lehetetlennek, hogy élő is átléphesse a halottak titokzatos világának érckapuját. Megrendítő élmény a holtakkal való találkozás, de az odajutást feltételek szabályozzák. Az alvilági révész, Charon pénzt kíván, fuvardíjat, a három torkon üvöltő, sárkányfarkú őrkutya, Cerberus varázsfűvel illatosított mézes süteményt. Ha az obulust kifizette, az eb megkívánta csemegét átadta az utas, szabad a közlekedés a Babits olyan jól ismerte aszfodéloszligetek közt, s az elszánt földi halandó meglelheti a maga halottját a Jajgatás tavánál, csak szorítsa az aranyágat. Akinek életművemet köszönhetem, akiket szerettem, akik szerettek, mind ott vannak már. Van aranyágam, Az ajtó Emerencének sírján hajtott gallyacska, érettségi ajándékul kaptam egy római rézpénzt, de sem illatos füvem, se varázslisztem, varázsmézem, tulajdonképpen sütni sem tanultam. Offát, Cerberus rituális süteményét majd összeállítom azzal, amim van, anyám alabástromfehérségének lisztjébe apám szeretete mézét gyúrom, s a szülővárosom feledhetetlen díszletei közt valaha sírt-nevetett hajdaniak sokízű, fűszeres személyisége elemeivel szórom meg gazdagon.
Ha bízik bennem, kövessen az olvasó. Nem félelmes látogatás lesz ez az út, inkább olyan, mint egy nyomozás, míg kiderül, kinek árnya miképp épült bele egy író életművébe. A Jajgatás tava csendes, egyetlen árny se könnyezik, nincs itt félnivaló, se szomorúság. Az igazság, egy élet vagy életmű háttérzenéje sohasem szomorú.
A szerzőről
Szabó Magda
A Kossuth-díjas író, költő, műfordító tanárként kezdte pályafutását, majd 1945-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1949-ben Baumgartner-díjjal tüntették ki, amelyet még a kitüntetése napján visszavontak tőle. Állásából elbocsátották, 1958-ig nem publikálhatott.
Visszatérése után a versek helyett immáron elsősorban reényeket és drámákat írt. Az országos ismertséget A freskó és Az őz című regényei hozták meg a számára. Ettől kezdve szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett. Sok írásában foglalkozik a nők sorsával és kapcsolataikkal, de számos önéletrajzi ihletésű művel is megörvendeztette rajongóit.
Ismert művei: Az őz (1959), Pilátus (1963), Danaida (1964), Ókút (1970), Abigél (1970), Régimódi történet (1977), Für Elise (2002)
Vélemények
